Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

icRunoen hosszú kaparószőrök igen jól megkülönböz hasonló színezetű fajtól. Psammochares infuscatus Lind. Nagykőrös. — Pálfái erdő, VI. 30.; Szeged VI. 14. Nem gyakori. Batazous lacerticida Pali. Nagykőrös, Pálfái-erdő VI. 29. A vegyes lomberdő akácos, homokkal borított tisztásain ritkán található. Azonnal felismerhető a koromfekete fénytelen testén lévő sárga foltokról, sötétbarna szegélyű, világossárga színű szárnyairól. Episyron rufipes L. Nagykőrös, Pálfái-erdő VI 30—VII. 2. Az elhagyatott erdőnyiladékok, tisztások homokpartjain nagy számiban találhatók, amint sűrűn egymás mellett építik, ássák fészküket. Könnyen felismerhetők piros lábukról és a potrohúkon lévő fehér foltokról. III. Fam. Sphegidae. Miscophus rubriventris Fertőn. E fajt eddig Korzika szigetéről és Algírból ismerték. A Nagykőrös melletti Pálfái-erdő homokos nyiladékain július 1-én e typikus mediterrán faj több példányát gyűjtöttem, amely hazánk faunájára nézve ú j. Déli előfordulása miatt a hazai Hymenoptera-fauna meghatározására leginkább használt Schmiedeknecht: Die Hymenopteren Mittel- und Nordeuropas e. Jenában megjelent (1930.) összefoglaló munkában sem találjuk meg, amiért is helyénvalónak tartom leírását röviden közölni: Nagysága 5—7 mm. Feje, tora bronzos csillogású, potroha teljesen rozsdavörös színű. Lábai is nagyobbrészt rozsdavörösek. Csáptöve fehér. A csápostor fekete. Az egész test elég jól fejlett ezüstös csillogású ritka szőrözettél fedett. A tor leghátsó része (segmentunf mediale) egészen finoman egyenetlen, hbsszantfutó gyenge bemélyedéssel. — A hazánkban élő Miscophasfajoktól bronzos csillogású feje, tora, azonkívül a potroh minden szelvényére kiterjedő rozsdaveres szín feltűnően megkülönbözteti. Tachysphex pectinipes L. Nagykőrös, Pálfái-erdő, VI. 29. Tachysphex nitidulus Spin. Nagykőrös, Pálfái-erdő, VI. 29.; Tihany VIII. 21. Ammoplanus Perüsi G ir a u d. A magyar fauna legkisebb ásódarazsa. Hossza: 2,5—3 mm. A 7 fekete; arcának alsó fele,'fejpajzsa, állkapcsai (csúcsai vöröses színűek), csápnyele, csápostorának alsó oldala élénk sárga. A csápostor teteje barnás, épúgy mint a combok. Barnás színű még a IL, III. láb, a csípő, a tompor, comb