Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

szet a vele szemben elkövetett erőszakosságot megbosszulja, örökös harcot kell vívnunk a különféle károsítókkal, hosszú éveken át tartó költséges munkánknak nem lesz meg a kívánt eredménye és előbb-utóbb az egész erdő a károsítok áldozatául esik. A helytelen gazdálkodás következtében elszaporodott másodlagosan káros rovarok ellen közvetlenül nem tudunk védekezni. Helyes védekezési szabály az elsődleges károsítás megakadályozása, vagyis annak az oknak a megszüntetése, ami a másodlagos károsítok elszaporodását elősegítette. Ha a másodlagosan káros rovarok ellen sikeresen akarunk védekezni, mindig a primär okot nyomozzuk ki és hárítsuk el, ne pedig a már felépített, rejtetten fejlődő rovarok pusztításával igyekezzünk eredményeket elérni. A sok esetben védekezésül ajánlott kémiai készítmények, mechanikai módszerek segítségével alkalmazandó védekezések nagyobb területeken, erdőkben, részben keresztülvihetetlenek, részben költségesek és a kívánt sikert meg sem közelítik. A másodlagosan káros rovarok ellen egyedül célravezető védekezési módok a természet törvényeit követő megelőző rendszabályok, amelyek erdők, gyümölcsösök, parkok telepítésénél mindig szemünk előtt lebegjenek. ÜBER DIE SEKUNDÄREN INSEKTENSCHÄDLINGE UNSERER BÄUME. Von Dr. J. Győríi (Sopron). (Zusammenfassung.) Der Verf. veröffentlicht eine ganze Reihe seiner Beobachtungen, die er an sekundären Insektenschädlingen in Ungarn und in Russland gemacht hatte. Besonders bemerkenswert ist das Aufzählen der 26 sekundären Baumschädlinge, welche 1929—1934 in den vom Schwammspinnerraupen-Frass stark abgeschwächten Bäumen festgestellt worden waren. Zum Schluss kommt es zur Besprechung von einigen Gegenmassnahmen.