Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

24-punctata) sa lucernabimbógubacslégynek (Contarinia medicaginisj előzőleg soha nem tapasztalt tömeges elszaporodását. A rendszeres vetésforgó be nem tartása szintén sok esetben hozzájárul a kártevő elszaporodásához^ így pl. ha tavaszi vagy őszi gabona után őszi gabonát vetünk, a gabonafutrinka (Zabrus íenebrioidesj lárvája, népies nevén: ,,-csócsároló", fogja nagyobb tömegben károsítani az új őszi vetést. De nagyban előmozdítják a kártevő elszaporodását az időjárási és éghajlati viszonyok, valamint egyéb külső tényezők is. A külső tényezőkön kívül belső tényezők (pl. a nemek kedvező aránya, egészséges szülők, termékeny nőstények, a természetes ellenségek megfogyatkozása stb..) is nagy jelentőséggel bírnak. A kártevők tömeges jelentkezése tehát mindig legkedvezőbb (optimális) életfeltételeket kíván, s ezek együttesen játszanak közre az elszaporodásában, míg közülük egyeseknek vagy többeknek részben vagy egészben hiánya a kártevő megfogyatkozását, esetleg elmaradását vonja maga után. A kártevők terjesztésében a közlekedés s a kereskedelem játszik fontos szerepet. Élő növényekkel vagy növényi részekkel, terményekkel, termékekkel vagy anyagokkal egyik országból vagy világrészből a másikba hurcolja el a kártevőket, és. ha a behurcolt kártevő új jövevény s életfeltételeit megtalálja, rendszerint gyorsan elszaporodik. így hurcolódott be a mult század közepén Észak-Amerikából Európába a filloxéra, és rövid idő alatt országok virágzó szőlőtermesztését a tönk szélére juttatta. Ugyancsak Amerikából került Európába a vértetü, a burgonyabogár s a kaliforniai paizstetü is. Viszont Európából hurcolódott be Amerikába a gabonapusztító hesszeni Légy, az erdőket letaroló gyapjas pille, a kukoricamoly stb. Az a kár, amelyet az állati kártevőktől a termesztő s a termesztőn át a nemzetgazdaság szenved, évente sok-sok millió pengőre rúg. Általában 15%-ra becsülhetjük a növénykártevők okozta évi kárt. Ebben bennfoglaltatik a növényi (főleg gomba-) kártevők okozta kár is. Közlök néhány számadatot. Trappmann szerint Németországban egyedül a gabonában kereken évi 1 milliárd aranymárka kárt tesznek az állati és növényi kártevők. Más szakemberek a burgonya évi kárszenvedését 700 millió aranymárkára becsülik. Az összes kárt, amelyet Németország a