Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 5/1-4. (Budapest, 1940)

ventralis lemez alakja és nagysága nagyon különböző, de a fajokon belül állandó. Néha egyik, vagy másik teljesen visszafejlődik. Végük lehet tüskeszerű, kerekített, egyenesre csapott, vagy kimetszett. Egyes esetekben nyúlványok húzódnak ki belőlük, A fogószerv két ízből van összetéve. A tőiz (Ba.) rendesen hengerszerű, de sokszor többé-kevésbbé duzzadt. A végiz (Ta.) alakja igen sokféle lehet ; rendszerint rövidebb Ba-nál, végefelé elvékonyodó és többé-kevésbbé befeléhajlott ; vége lehet hegyes, tompa, vagy gömbszerű. Rendesen egy csúcsban végződik, de lehet két, sőt háromhegyű ís. Néha a tövénél még egy függelék is van. A fogószerv részei horizontalis síkban mozgathatók. Az aedoeagus a fogószerv tőizei között helyezkedik el. Változatos alakú szerv, de nehezen hozzáférhető (vizsgálata érdekében rendszerint az állat megcsonkítása szükséges). Több részből van összetéve, de ezek eredete még nem teljesen tisztázott. így a továbbiakban nem is utalok az egyes részekre, csak a rajzokon feltüntetett alakjukat veszem figyelembe. Megjegyzem itt, hogy az aedoeagus kifejezést az Edwards szerinti értelemben alkalmazom, tehát az nem egyenértékű a phallus, vagy a penis kifejezésekkel. Végül megjegyzem, hogy a test egész felületén rendesen apróbb, nagyobb szőrök helyezkednek el, de egyes részek lehetnek csupaszok is. A test lehet fényes, vagy többé-kevésbbé matt. Némely fajnál gyenge fémfény is fellép. 5.) À rendszer kialakulása. A HELEIDÁK helye a rendszerben — mint már említettem is — a D i p te ra -rend, Orthorr kapha alrend N e m a t o c e r a csoportjában van. Róluk a legrégibb irodalmi adatot Linné; Systema Naturae című művében ( 1767. XII. kiad.) találjuk, hol Tipula bipunctata és Culex pulicaris név alatt két idetartozó fajt ír le. Ugyancsak a Culex és Tipula nemzetségekhez csatolja Fabricius ( 1775) ís a maga leírásait, M eigen 1800-ban e fajokra alkalmazza a Helea nemzetség nevet, de mellette fajokat nem közöl. 1803-ban ugyanezt a csoportot Ceratopogon néven ismerteti s typust is nevez meg.* Nagy művében is .ezt használja. Lassankint a megismert, idetartozó állatok száma gyarapodott, a róluk való ismeretek is tökéletesedtek. E miatt * Később kiderült, hogy a typusként jelzett állat nem tartozik ebbe a csoportba.