Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)

tövek egyes példányokon világosabbak (X. fenestrata, X. taschenbergi). Arra vonatkozólag, hogyan jönnek létre ezek a világos íoltok ma még nagyon keveset tudunk. BISCHOFF szerint elmaradhat a kipigmentálódás olyan helyeken, ahol a fejlődés alatt valami nyomás érte a szárnyrészt- A nedvességnek is lehet hasonló, a teljes kipigmentálódást gátló hatása- A pigmentációval foglalkozó irodalom a szárnyakkal nem foglalkozik, csak a test kiszineződését tárgyalja. Pl. SCHLOTTKE : Über die Variabilität der schwarzen Pigmentierung und ihre Beeinflussbarkeit durch Temperaturen bei Habrobracon juglandis ASCHMEAD. (Zeitschr, f. w. Physiol. 3. 1926, p. 692-736.) Az eddigi magyarázatok nem kielégítők. Biztosat csak kísérletezéssel érhetünk el. Azonban az mái az eddigiekből is világosan megállapítható, hogy az ilyen jelenségeket hordozó egyedeket semmiféle nomenclature! megjelölés nem illeti meg. Legfeljebb, mint „forma"-t tárgyalhatnánk, azonban ennek sincs sok értelme. A faunára u j fajok illetve uj változatok a következők : Tenthredopsis romána KNW. Zebegény 1934- V. leg. AUTOR. Olaszországból volt ismeretes. — Pompiloides 6 maculatus SPIN. Sajóvárkony 1935 VII. leg. AUTOR. Egész Európában ritka. — Tachysphex lativalvis var. gibba KLG. TiszaAlpár 1936 VII. leg. AUTOR. Ritka törzsfaját hazánkban csak Budapesten gyűjtötték. — Alyson Ratzeburgi DHLB. Budapest Rákos leg. BIRÓ 1931 VII. 2- Nyugatmediterrán állat. — Cerceris specularis A. COSTA. Kiskunfélegyháza 1936 VII. 3. leg. AUTOR. Olaszországban, Szardínia, Kréta szigetén elterjedt. — Bombus variabilis var. thüringiacus FRIESE. Tisza-Alpár, Putnok. leg. MÓCZÁR M. 1905. VIII. HYMENOPTEROLOGISCHE ANMERKUNGEN II. Verfasser gibt für eine Reihe von Hymenopteren-Arten neue ungarische Fundorte an. Weiters erwähnt er einige in ihrer Färbung von den gewöhnlichen, typischen Formen abweichende Exemplare, die jedoch nach seiner Meinung weder die Bezeichnung einer Variation