Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)

munkás volt, aki saját munkáját sohasem becsülte tul. Ezt a nagy szerénységet tükrözi vissza élete alkonyán megjelent egyik irása. Ebben azt irja, hogy az erdélyi lepkeíauns épitő köveit sikerült összehordani, sikerült az alapkövet letenni... vájjon ki fogja felépíteni Erdély lepkefaunáját ? Pedig azt hiszem nyugodt lélekkel elmondhatta volna CZEKELIUS, hogy neki sikerült felépíteni az erdélyi lepkeíauna monumentális épületét s nagyon kevés azoknak a réseknek a száma, amelyeket ennek a hatalmas épületnek a falain uj építőkövekkel kell kitölteni a jövő kutatásainak. CZEKELIUS DÁNIEL lelkes munkával eltöltött hosszú élet után 1938 nyarán költözött el az éiők sorából. Hosszú életet élt, mert olyan dolgokkal foglalkozhatott, amelyek örömöt okoztak neki. Szerette mindkét foglalkozását. Szívvel-lélekkel orvos volt és szívvel-lélekkel entomológus volt ! Amikor a kolosvári egyetem neves professzora APÁTHY ISTVÁN munkatársaival együtt Európa egyik legjobban felszerelt állattani intézetében a magyar sejt- és szövetkutaíásnak világra szóló hírnevet szerzett, Erdély másik nagy kulturvárosában mozgalom indult az ország állatvilágának felkutatására s ennek a mozgalomnak leglelkesebb, de egyúttal legelhivatottabb harcosa is CZEKELIUS volt. Hálásak, örökké hálásak lehetünk neki mi magyar lepkészek Erdély iepkefaunájának felkutatásáért ! Évszázadok vihara sem tépheti ki a magyar entomológia történetéből azt a lapot, amelyen arany betűk örökítik meg CZEKELIUS DÁNIEL nevét. ADATOK BUDAPEST MACROLEPIDOPTERAF AU MAJÁHOZ. Irta; BALOGH IMRE. A „Fauna Regni Hungáriáé" (1.) megjelenése óta Budapest Macrolepidopteta.\auná\ár\ak ismeretéhez csak nagyon kevés kiegészítő adatot találunk a lepkészeti irodalomban. Ezek is inkább csak egyes ritka vagy hazánkra nézve uj fajokra szorítkoznak. Az alábbi felsorolásban néhány olyan fajt