Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)

Befejezésül megemlítem még, hogy az Ophiusa algira nálunk meglehetősen közönséges, viszont nem számítottam az Ophiusa stolidára, melynek egy példányát Orsován gyűjtöttem* Még nagyon sok felfedni való van vidékünkön s igy még igen soká log tartani, mig nagy lepke faunánkról kimerítő tiszta képet lehet alkotni. EILICRINIA TRINOTATA METZN. A NAGYALFÖLDÖN. Irta : Dr. ERDŐS JÓZSEF (Kalocsa ) Az. Eilicrinia HB. genusnak Európában 4 faja él, melyek közül a coidiaria HB. faj régebbi idő óta ismeretes hazánk területéről. Ritkának mondható faj. amelynek előfordulási területe: Alsóauszíria, Magyarország, Dalmácia és Nyugatázsia. (Az E. caateriata STGR. Andalúziából és Algírból ismeretes, az E. subcordiaria HS. pedig Déloroszországtól Kisázsiáig terjedi el.) ABAFI AIGNER LAJOS „Magyarország lepkéi" c mű vében csak a cordiaria-{ emliti Roeslerstammaria STGR. nevű tavaszi változatával együtt. A genus fajaira tudniillik jellemző a saisondimorphismus: a tavaszi ivadék színében az egyszerű szürke szin uralkodik, mig a nyári ivadék szine élénkebb világossárga. Kalocsán 193 i. május 4 én nagyobb kert melletti épület villanyfénnyel erősen megvilágított folyosóján este a falon telepedett meg egy csinos kis Geometrida, melyet ABAF1AlGNER könyvében nem találtam meg. Több. mint egy esztendeig bántott a gondolat, hogy mi lehet e l'ülönös kis araszoló, amikor végre a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani Intézetének jóvoltából hozzájutottam A. SPULER : „Die Schmetterlinge Europas" c. könyvéhez és abból tudtam megállapítani, hogy lepkém az Eilicrinia trinotata METZN. íaj törzsalakja. Ott találtam meg elterjedési adatait is. Ezek a következők: a Balkán félsziget keleti és déli része és Nvugatázsia. Első gondolatom az volt, hogy litka balkáni faj