Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)
Az új subgenus beosztás lehetősége. A mai napig használatos subgenus-beosztást PRIESNER 1931-ben megjelent cikkében olvashatjuk, amelyben az afrikai Haplothrips fajokat foglalta össze (8). A következő alnemek szerepelnek itt: Xylapiothrips PRIESNER, Hadothrips PRIESNER, Chiraplothrips PRIESNER, Haplothrips s. str.. Trybomiella BAGNALL, Chonothrips JOHN, Hindsiana KARNY, Zygothrips UZEL. Általában a legtöbb alnem nem foglal magában természetes rokonsági sort. Inkább gyakorlati célt szolgálnak a meghatározás szempontjából. így például a Hindsiana, Zygothrips és Chonothrips subgenusokat egy-egy feltűnő, de legfeljebb faji bélyeg értékű sajátság alapján választották el. (A testszín, a csáp érzőszarvai) — PRIESNER újabban megpróbálkozott úgynevezett csoportok (Gruppe) alkotásával, még pedig a VII. és VIII. potroh-hátlemez likacsaínak és apró sertéinek vizsgálata alapján. Ez igen fontos és érdekes eredményre vezetett, mert ezekben a csoportokban sok helyen már természetes rokonsági kapcsolatban álló tagokat látunk (10). Az elvégzett vizsgálataim után a helyzetet a következőképen látom. Előttünk állott egy alaktanilag igen egységes genus, amelyben a fajok elkülönítése nehéz volt. Ez a nehézség most megoldódott azzal, hogy a pseudovirga alapján biztosabban tudjuk a meghatározásokat elvégezni. Ha most tovább akarjuk építeni a genus belső rendszerét, PRIESNER csoportalkotó elgondolásához kell folyamodnunk, azonban nem a hátlemez pórusai, vagy egyéb aprólékos bélyegek alapján, hanem úgy gondolom, hogy a pseudovirga lehet az az alap, amelyre a külső alakban is hasonló csoportokat felépíthetjük. Természetesen az, hogy a csoportok kijelölésénél más alapra térünk át, semmit sem von le PRIESNER eredeti jó elgondolásából. — Végül mikor már megközelítőleg jó csoportok állanak előttünk, akkor lehet gondolni új subgenus beosztásra, mert ha a pseudovirga alakját természetesebb beosztási alapnak tekintjük, mint az eddigi bélyegeket (3. csápiz alakja, szín, csáp érzőszarvai stb.), akkor a régi subgenus beosztás nem állja meg a helyét.