Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)

vellővezeték végének együttes kialakulása. Legjellemzőbb elsősorban a pseudovirga alakja és chitinessége. Mindig figyelembe kell venni milyen távolságra van a pseudovirga hegyétől a vezeték feji és nyaki része. A feji rész is különféle szokott lenni. Készítményeimből azt állapíthattam meg, hogy az említett sajátságok kombinációja jellemző a fajra. Apró eltolódások, elferdülések a preparáláskor lehetségesek, de a szerkezeti elrendezés mindig egyforma marad az egy fajba tartozó példányokon. A feldolgozott anyag. Vizsgálataimat legnagyobbrészt magyarországi Haplothrips-eken végeztem. Munkám kezdetekor Magyarországon 19 fajt ismertek (7). Gyűjtéseim során még 3 ujabb fajt sikerült hazánkból kimutatnom. Ebből 2 a tudományra nézve is új. Az eddig ismeretes 22 magyarországi Haplothrips-bő\ 16 fajt magam gyűjtöttem. 4 fajt PILLICH FERENC gyógyszerész úr gyűjteményéből ismertem meg, 2 fajt pedig eredeti leirásokból. DrPRIESNER H. az egyptomi földművelésügyi minisztérium entomológiai osztályának igazgatója II északafrikai fajt adott átvizsgálásra. Dr. VASVÁRI M. és PÁTKAI I. kisázsiai gyűjtéséből pedig a Reutert (KARNY) fajt vizsgáltam meg. A Neo heegeria verbasci (OSBORN) anyagot dr. KASZAB Z egyetemi gyakornok úrtól kaptam. Az érdekes H. floricola PRIESNER faj példányait B1CZ0 T. gimnáziumi tanuló gyűjtésének köszönhetem. Mindazoknak, akik szívességükkel munkámat elősegítették, hálás köszönetet mondok. Az átvizsgált fajok pseudovirgájának jellemzése. A pseudovirga alakjából és szerkezetéből bizonyos fokozati sorokra és csoportokra következtethettem. Természetesen se a fokozati sor, se a csoportok egyenlőre nem eléggé teljesek, mert még több fajt kell átvizsgálni. A fajok külső alaktani sajátságairól itt keveset írok, mert az igen hosszadalmas lenne. A pontos fajleirások az idézett munkákban találhatók meg.