Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)

Empusa aulicae nevű gomba okozta betegségnek. Legutóbbi (1936. évi) tenyésztésemben is jelentkezett ez a betegség. A kis hernyók egészségesek voltak és jóízűen táplálkoztak. Csak másfél hónap múlva, amikor a hernyók fele már beszőtte magát, jelentkezett a betegség, sőt egyik bt teg hernyó még gubót is szőtt, és csak akkor állapíthattam meg elpusztultát, amikor hosszabb idő múlva a gyanús szövedéket felbontottam. PICARD szerint ez a gomba végzett 1913"ban Franciaországban a további hernyójárással. Sajnos, eddig még minden kísérlet, amely a betegség mesterséges előidézését célozta, balul végződött, úgyhogy a hernyók gvérítését egyedül a szabályozó természetre vagyunk kénytelenek bízni. A hernyók táplálékát illető tapasztalataim szerint a szőlőlombot kétségtelenül csak szükségből fogadják el. Amikor a szőlő mellé más táplálékot tettem, csakis ezt ették, a szőlőt érintetlenül hagyták. Különösen ízlett a hernyóknak a gyermekláncfű (Leontodon — {Taraxacum) — officinale); szívesen fogadták a nagy laput (Lappa major), az acatot (Cirsium arvense) és az útilapu (Plantago) leveleit, ellenben a mezei folyókát (Convolvulus arvensis) érintetlenül hagyták. Mindez azt bizonyítja, hogy a szabadban is, mihelyt gyom kínálkozik nekik, a hernyók elhagyják a szőlőt. Néhány szót még a védekezésről. A bagolypillehernyók kísérleteink szerint mind a gyomor-, mind a bőrmérgek iránt szinte teljesen érzéketlenek. Permetezések arzénes szerekkel semmi eredményt nem a dnak. Nikotin és pirétrum szintén nem használt. Egyedül a fluortalmú csalétek (pl. Kryocid), valamint a szedetés jár sikerrel. A papmacska-hernyókat is lehet szedetéssel gyéríteni, de ezek ellen az arzének, permetezések is sikerrel alkalmazhatók. EINE SONDERBARE RAUPENPLAGE IN DEN WEINGÄRTEN UNGARNS. Von Dr. GY. KADOCSA. (Aus dem Königl. Ungar. Institute für Pflanzenschutzforschung, Budapest.) (Eingelangt am 30. V. 1937.) .Schon in der ersten, aber noch mehr in der zweiten Hälfte März 1936. liefen an unser Institut wiederholt Raupensendungen ein, grösstenteils aus den Weingärten Ober-Ungarns, die Erdraupen mehrerer Arten enthielten. Ein Teil der Raupen war schon auf den ersten Anblick zu erkennen, nämlich die Raupen der Saateule (Ag-