Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)

a felső vége fokozatosan elkeskenyedő, apró meggörbült szőrökkel borított és a felső lapon túl, hegyben bújik ki. Pontusi faj. 33. Odynerus parvulus Lep. 0. parvulus Lepeletier, Hist. nat. Insect. Hymen. II. 1841 p. 631. Megvizsgált példányok: Kassa (2 cf), Jászberény (2 cf), 99: Kiskunfélegyháza, Szeged, Apatelek, Nagyvárad, Tatatóvéros, Simonytorna, Tihany, Kassa, Hadad, Grebenécz, Farkasd, Rima, Gombos. H. cf 7—9 mm, 9 7—10 mm. -- Az utópajzsának két szélén egy-egy kiemelkedő hegyes tövis van (I. tábla 5, rajz). Az utópajzs függőleges része sárga. Minden potrohszelvényen sárga öv húzódik. — Párzókészüléken (V. tábla 102, 103. rajz) a külső fogók mélyen kikerekítettek, elől középen találkoznak. Lapátja karcsú. A belső fogó felső lapja gyengén fejlett. Az alapi része sötét, sűrű pontokkal borított, csúcsa felé keskenyedő, majd Iábfejszerűen kiszélesedik. A belső oldalán egyes hosszú szőröket visel. Az alsó lap nagyjában háromszögalakú. Bal sarka sötét sarokpántszerű kifejlődésű, jobb sarka hasonlóan sötét pigmentációjú, felső elkeskenyedő része pedig a belső széle felé erősbödő fodros sűrű szőrözettél fedett. Paíeartikus faj. 33 a. Odynerus parvulus var. orbitális Herr.-Schaeff. 0. orbitális Herrich-Schaeffer, Fauna Insect. German. 1841 p. 173. Megvizsgált példányok: Fácányos (1 cf), 99: Budapest, Jászberény, Kiskunfélegyháza, Szeged, Sopron, Deliblát. A tipikus fajtól csak abban tér el, hogy a fejpajzsán két sárga folt van, a II. szelvényen pedig nincs sárga folt. — Ivarkészülékében semmi lényeges különbséget nem találtam. Németországban és Magyarországon terjedt el, 33/b. Odynerus parvulus var. ruthenicus Mor. Odynerus parvulus var. ruthenicus Morawitz, Horae. soc. entom. Ross. IV. 1867 p. 131. A potroh IV. szelvényén lévő sárga szalag szélesen megszakadt. Egyébként a tipikus fajjal megegyező. Hím állat nem állott rendelkezésemre.