Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)

belső fogót pedig volsellának. A külső fogó tövisét (spina) stylusnak nevezi. Nagy érdeme, hogy az egyes részeket mozgató izmokról is pontosan beszámol, melyre alább még visszatérek. Eddig több munka nem jelent meg. Az egyes részek részleteire jó útbaigazítást nyújtanak BIRULÁNAK (1930. p. 336) a Vespákm vonatkozó elnevezései. Hogy az ivarkészülék nevezet tanában egyik szerző terminológiáját sem vettem át teljes egészében, arra több ok késztetett. A HOFFER és SCHMIEDEKNECHT-féle cardo elnevezés helyett, tekintettel arra, hogy e kifejezés a szájszerveknél már le van foglalva, VERHOEFF ,,gyűrű" (annulus) elnevezését alkalmaztam. A fogókat pedig mivel az Odynerusoknál külsőleg két jól elkülöníthető részt látunk, ANDRE elnevezését (külső és belső fogó) (Pince intérieure et extérieure) használom. Az általában penisnek jelölt chitinrészt pedig MÉHELY után én is lapátnak (spatha) nevezem. Az ivarkészülék mozgatóizmai és a párzás módja. A párzókészülékét többféle izom mozgatja. KLUGE volt az első (1895. p. 175), aki a Vespa nem ivorkészülékének izmairól részletesen beszámol. Az egyes izmok helyzetének leírása után részletes képet nyújt azok szerepéről is. BECKER (1930. p. 20) hasonló részletességgel tárgyalja az 0. fuscipes ivarkészülékének izmait. Megállapítása szerint a belső fogót két izom, a hosszú és rövid hajlító izom flexor volsellae longus et flexor volsellae brevis) mozgatja. A penist pedig a lenyomó, kihúzó és visszahúzódó izmok (musculi depressores, protractores, retractores) mozgatják. Az ivarkészülék egyes részeit mozgató izmok ismeretével nagy általánosságban következtethetünk azok szerepére, a párzás módjára is. Több olyan észlelettel rendelkezünk, amely arról számol be, hogy a hím milyen módon keríti hatalmába párját, hogy párosodáskor milyen a testtartásuk (BISCHOFF, 1927. p. 496—504), arról azonban, hogy egyes részek milyen szerephez jutnak, csak kevés adatunk van. Kétségtelen, hogy az egyes részek helyzete erősen megváltozik (KLUGE, 1895. p. 186, BECKER, 1930. p. 26). Nézetem szerint az Odynerusoknál a helyzet a következőképen alakul. A külső fogók tövisei a potrohrést tágítják, a szőrös belső fogók pedig az ivarrést nyitják széjjel, egyúttal a fulánkot is félrevonják. Eközben emelkedik ki a lapát az ivarkészülékből és behatol a nőstény hüvelyébe, hol most már akadálytalanul megtörténhetik a lapát felső részén mindig jelenlévő nyilason át a penis kitüremlése és az ondó kilövelése, az •ejaculaüo seminis. Hogy ez valóban így történik, több, kopuláció