Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

sörte van. A tor kékes-szürke, a him torhátáa a szőrözet nagyon rövid. Hossza 6—8 mm. — Budapest (F.), Kalocsa (F.), Fericse; Bihar: Vizevölgy, Vidarét. spectabills Lw. 3 (2). Harmadik csápize nagy, homloka kissé előre áll, az arc alsó része a közepéig crősebben hátranyomott. A hátulsó combok csúcsa előtt 4—5 sörte van. A tor kékesszürke, a him torhátán a szőrözet valamivel hosszabb. Szárnyai erősei füstözek. Hossza 4.5-6 mm. — Bihar: Vizevölgy. amplicornis Czerny. 4 (1). A potroh szürke, kivéve a negyedik gyürü hátulsó peremét s a következő gyűrűket, amelyek vöröses-sárgák. (Néha ez a szin a három első gyűrűn is elterjed, csak a gyürük közepe szürke.) 5 (6). Tora kékesszürke, középsávja nagyon keskeny, a macrochaeták tojásdad alakú, élesen határolt rozsdabarna foltokon ülnek. Hátulsó combján, a csúcs előtt 2—3 sörte van. Csápsörtéjének szőrözete nagyon rövid. Budapest, Fericse, Érd, Remec, Szászka, Tokaj (F.); Bedellői hegység: Klára-barlang; Rév: Máv-barlang; Bihar: Meleg-Szamos, Ponorvölgy, Csiki-barlang, Aluni-barlang, Karfiol-barlang, Ludmida-bar'ang, Bajsza, Vizevölgy; Herkulesfürdő. caesia Mg. 6 (5). Tora barnásszürke, a macrochaeták foltjai csúcsukkal a potroh felé néző, elmosódott szélű háromszögek. Hátulsó combján, a csúcs előtt i 2, többnyire nem erősen fejlett sörte van. Csápsörtéje fekete, nagyon hosszú és teljesen csupasz. A nőstény hossza (tojócsővel együtt) 8 mm. —• Buda, Fertő-tó (Czerny). ventricosa Beck. 15. nem: Scoliocentra Lw. Ide egy faj tartozik: Torháta kékesszürke, a him hosszabb, a nőstény rövidebb szőrrel fedett, amely a hímnél a macrochaetákat csaknem elfödi. Meso- és sternopleurája, vakamint pteropleurájának elülső része is szörős, pajzsocskája sárgás-vörös, szárnyai többé-kevésbbé barnásak; potroha téglavörös, a himét hosszú, elálló fekete szőrök fedik. A középső lábak sarkantyúi alig észrevehetően görbültek. Himjc 7—9 mm., nősténye 6.5—8 mm. hosszú. — Fericsei barlang, Szászka, Nagycnyed; Bihar: Albrecht-barlang, viilosa Mg. Irodalom. 1. Loew: Ueber die europaischen Helomyzidae etc. (Ent. Zeitsehr. Breslau 1859). 2. Czerny; Revision der Helomvziden. (Wiener Ent. Zeitung XX III, 1904). 3. Czerny: Monographie der Helomyziden. (Abhandl. zool.-bot. Ges. Wien 1924).