Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
akarjuk a rovarok bélcsővének részeit megjelölni, — akkor a rovarok utóbelén helyesen két részt és pedig: a) vastagbelet (colon); b) végbelet (rectum) kellene megkülönböztetnünk. Ezek előrebocsátásával foglalkozunk az utóbél egyes részeivel és pedig előbb a vékonybél, azután pedig a végbél anatómiai szerkezetével. A V é k o n y bél: a bélcsőnek általánosságban az a része, mely a pylorus és a végbél (esetleg" a vastagbél) között foglal helyet. Fokozatosan kitágulva megy át a végbélbe, mindazáltal attól meglehetősen éles határ választja el. Szövettani szerkezetére általában a következő adatok jellemzőek: a hám a keresztmetszeten hat hosszanti kitüremlést alkot. A lumen felé eső legbelső részét chitin-hártya borítja, mely azonban teljesen sima és haematoxylinnel rózsaszínűvé festődik. A sejthatárok elmosódottak, nem határozottak. A sejtmag rendkívül nagy, túlnyomó számban gömbölyű, ritkábban tojásdad alakú. Az egész vékonybelet kividről hatalmas izomzat veszi körül, mely több rétegben, különösen futó izomrostokból áll. A vékonybél élettani szerepére vonatkozóan a búvárok felfogása abban a tekintetben eltérő, vájjon fejt-e az ki felszívó tevékenységet, vagy sem. Plateau (1874), Deegener (1900), Ver s on (1905), Bérlese (1909), H. Rungius (1911), Gorka Sándor (1913) és mások, komoly szövettani és élettani adatokkal támogatják azt a feltevést, hogy a vékonybél resorption tevékenységet fejt ki. 1 ) Viszont Biedermann (1898), Schimmer (i 909) és máíok a vékonybélnek felszívó tevékenységet nem tulajdonítanak. Etetési lehetőségek hiányában a Buprestidak vékonybelének felszívó tevékenységét és annak mértékét nem állott módomban kísérletekkel ellenőrizni. A Buprestidak utóbelének a többi bélrészhez viszonyított, — aránylag jelentős hosszából is következtetés vonható azonban arra, hogy egy olyan hosszú bélrésznek, mint aminő , a Buprestidak utóbele, nem lehet egyedüli élettani feladata a hasznavehetetlen anyagoknak a szervezetből való eltávolítása, s ennélfogva 'ebben a kérdésben álláspontom az, hogy a vékonybél, legalább is ' felső részének rövid szakaszában a Buprestidáknál is felszívó tevé'kenységet fejt ki. A végbél a bélcső utolsó része és természetes feladata az, hogy a resorptio teljes kizárásával, a. fel nem használt táplálékot a : végbéli nyilason át a szabadba juttassa. Kezdete, külsőleg, a bélcső ; kiöblösödéséről, szövettanilag pedig arról a sphincter-szerü szűkület1 Gorka Sándor; Adatok a coleopterák táplálócsövének morpholojgiai és physiologiai ismeretéhez, p. 87—89. H. Rungius: 1. c. p. 87 — 89.
