Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

Amphigerontia fasciata FABR. — bifasciata LATR. — contraria REUTT. Psocus longicornis FABR. — nebulosus STEPH. — qaadrimaculatus LATR. Trichadenotecnum sexpunctatum L. Graphopsocus cruciatus L. Stenopsocits immaculatus STEPH. — stigmaticns IMH. & LATR. LachesiLLa pedicnlaria L. Caeclius Bur meistert BRAU. — flavidiis CURT. — fuscopteriis LATR. — obsoletus STEPH. — piceus KOLB. Peripsocus phaeopterus STEPH. — alboguttatus DALM. — subfasciatus RAMB. Mesopsocus unipiinctatas MÜLL. Elipsocus laticeps KOLB. — flaviceps STEPH. — abietis KOLB. * Résumé: J. FEKETE: Beiträge zur Kenntnis der Archipteren

fauna des Trencséner Komitats. — Verfasser veröffentlicht eine Liste der durch ihn bei Szalonca gesammelten Psocopteren. Recésszárnyú rovarok Besztercebányáról. Irta: Fekete Győző. A világháború forgataga 1917. év nyarán engem is a haza védelmében küzdők táborába sodort. Első állomáshelyem az Alacsony-Tátrának a Garamba nyúló lejtőjén, a tenger szine fölött 371 méternyi magasságban fekvő Besztercebánya volt, hol még az 1918. év nyarát is töltöttem s a háborús körülményekhez képest szabad időmnek nagy részét rovarok, főleg recésszárnyuak gyűjtésére forditottam. A város körül elterülő hegyeket 500 méter magasságig is bejártam. Mindennemű rovar mindenütt bővében volt található, de Neuroptera- és Trichoptera-íajok gyérebben akadtak. Mivel pedig a fősúlyt ezek gyűjtésére fektettem, a folyók völgyeinek átkutatására támaszkodtam, de már sokkal nagyobb eredménnyel. Főleg a Cur ram partja a történelmi kincsekben gazdag Radványig és annak egyik mellékfolyója: a pokolbeli zajjal hömpölygő, hullámos árral a Garamba rohanó Tajó (Tajovka) völgye lett majdnem, mindennapi megszokott és kedvelt kiránduló helyem, valamint a Garamba hatalmas bástyaként meredeken ereszkedő s a városra panorámaszerü kilátást nyújtó Urpin-hegy. Mindkét emiitett folyó