Folia archeologica 54.

Vörös István: Pézsmatulok (Ovibos pallantis H. Smith) koponyalelet a zebegényi epigravetti vadásztelepen

PÉZSMATUI.OK KOPONYAL.F.LF.T A ZEBF.GÉNY] EPIGRAVE TI'I VADÁSZI KLEPF.N 47 letek leírásai szerepelnek. [„Szob".(eredeti kézzel írt, Napló I.) MNM. Ad. 24.Sz.I., (Ltsz.: 17002., T. DOBOSI-VÁRI 1997.). Szerkezetileg részben átírt másolata a Napló II.)]. A Zebegény-Kálvária-hegyre vonatkozó feljegyzések a Napló I.-ben a 6. és a 18-19. oldalon, illetve T. DOBOSI-VÁRI 1997, 63-64. oldalon találhatók. Horváth A. J. a zebegényi paleolit telepről begyűjtött kőeszközöket (penge, penge töredék, szilánk) 1937-ben az Országos Természettudományi Múzeum. Föld és Őslénytani Tárába adta le (Ltsz.: 3/1937. 1-3.), ezek később az MNM. Paleolit Gyűjteményébe kerültek. 7.1. KÁLVÁRIA-HEGY, NYUGATI OLDALA Gabula József telke (Erzsébet út 25., ma Szőnyi út 23.) Gyűjtések: 1928, 1940, 1941 .(VÖRÖS 1998. Nr. 20.1.1. lelőhely) - 3. ábra 2. A téli fagyok elmúltával 1928-\гл\л Gabula József 5 m-rel szélesítette K-i irányába az udvarát. Vagyis a Kálvária-hegy Kálvária út alatti löszfalából egy 5 m x I 7 m x 14 nies ( 1190 m3 !) lösztömböt fejtett le, és hordott el. Az udvar (utca) szintjében „szélesen elterülő, néhol tenyérnyi, másutt papírvastagságú hamuréteget és több régi csontot" talált. Ezek közül néhány feltűnő csontot és kőeszközt félre tett, vélhetőleg a többi az elhordott löszben maradt. A pézsmatulok koponya a hamurétegben volt (VÁCI HÍRLAP 1928. 2.). A kultúrréteg zsákmányállatai pézsmatulok, rénszarvas és A ló voltak (lásd fentebb). 1940. szeptember 9-én a korábban Gabula József, most Hock-féle telken Mottl Mária és Horváth A. János végeztek megfigyeléseket. Az udvar keleti falába vájt Gabula József - később A-val jelzett - pincéjének löszfalából felnőtt rénszarvas sarokcsontját, agancs, és végtagcsont töredékeket, valamint 3 db kovaszilánkot, kőeszközöket és faszéndarabokat gyűjtöttek (Napló I. 6., MOTI L 1942. 49.). Szept. 12. Ilorváth A. J. A kultúrréteg egy kissé lejtős, közepe táján tüzelő hely van. A kultúrréteg 11 lépés hosszú, benne hamu, faszéndarabkák és csontok (3. ábra 1.). A pincébe a kultúrréteg a baloldalon (E-i fal) látszik, 30 cm-től emelkedik (? V.l.) 60 cm-ig. A jobb oldalon (D-i fal) csak néhány csontdarabka mutatkozik. A telep hossza egyenlő a háztelek hosszúságával, ca. 30 m. A (pince fölötti lösz-) part magassága 10 m lehet. A pince szélessége 3 lépés. (Napló 1.6.). Szept. 16. Horváth A. J. Az (A-)pincében, annak is az E-i falában a tüzelő helytől 50 cm-re, apró csont töredékek mellől 15,8 cm hosszú, 2,2 cm széles, 1,5 cm vastag, köszörűkőre emlékeztető kőeszköz került elő. Az egyik csonttöredéken kovaszilánk (Napló I. 18.). 1941. Ápr. 19. Horváth A.J. A Gabula-féle beszakadt (A-)pince É-i oldalán kevés csonttöredékek (a pince jelenlegi hossza 15 lépés, Napló I. 19.). Máj. 1. Gabula József helyreállítja a pincéjét, a pinceszáj felső részén a löszföldet le kell bontania. Az (A-)pincében a legfelső réteg magasságában, gyönge emelkedő szintben, több ősállatcsont-töredéket, nagyobb állatét, 5 db kova töredéket és egy db csonka dentalium héjat talált (Napló I. 19.). Mundy György telke (Erzsébet út 23., ma Szőnyi út 21) Gyűjtés: 1940. (VÖRÖS 1998. Nr. 20.1.2. lh.) - 3. kép 2. 1940. nov. 12. Horváth A. J.megtalálta a Gabula (A-)pince ősembertelepének a folytatását a szomszédos Muncly György telek löszfalában (Gabula J. É-i szomszédja, Erzsébet u. 23.). Az (A-)pince melletti löszfalban (É-ra) ugyanabban a becsült magasságban „két rétegben ősember telep", „több helyen ősállatcsonttöredékek, valamint Rangifer agancstöredékek, fogak kerültek elő. A tulajdonos (Mundy Gy.) állítása szerint leszakadások, és lefejtések alkalmával igen sok csont és hamu, faszén darabka került elő, sőt egy „'gömbölyded alakú edény (sic!) töredéke' is. [...] koponya töredék lehetett, [...] nagysága megfelelhetett egy ember koponyájának" (Napló I. 19.). Való-