Folia archeologica 54.

Vörös István: Pézsmatulok (Ovibos pallantis H. Smith) koponyalelet a zebegényi epigravetti vadásztelepen

FOLIA ARCHAEOLOGICA I

Л Y. 2008-201(1. BUDAPEST PÉZSMATULOK (OVIBOS PALLANTIS H. SMITH) KO PO NYAL E L F. I A ZEBEGÉNYI EPIGRAVETTI VADÁSZTELEPEN VÖRÖS István 1. BEVEZETÉS 1928 telének végén a zebegényi Kálvária-hegy löszéből pézsmatulok koponya, rénszarvas csontok és kovaszilánkok kerültek elő. A leletekről a Váci Hírlap az „Osembertelep Zebegényben" címmel tudósított: „Zebegényben, a Kálváriahegy tövében lakó Gabula József gazdálkodó udvarát nagyobbítandó lefejtette 17 m. hosszúságban és 5 rn. szélességben a löszből álló Kálváriahegy oldalát. A meg nem bolygatott löszben, az utca magasságában, de a lefejtett felszíntől 14 m. mélységben szélesen elterülő, néhol tenyérnyi, másutt papírvastagságú hamuréteget és több régi csontot talált. Közöttük egy nagyobb őskérődző állat elég jelentékeny koponyatöredékét. A koponya is a hamurétegben volt. Tanítványai útján értesült erről Horváth A.János nagymarosi áll. polgári iskolához beosztott volt váci áll. tanítóképző intézeti tanár, ki megvizsgálta a leletet és rögtön jelentést tett a Nemzeti Múzeumnak és a földtani intézetnek. A geológiai intézet részéről Kadic Ottokár dr. főgeológus, a Nemzeti Múzeum részéről pedig Gaál István clr. egyetemi m. tanár vizsgálták meg a leletet. Kadic dr. főgeológusnak mindjárt a Horváth tanár jelentésére adott utasítása alapján - ki azonnal ősembertelepre gondolt - Horváth tanár és Gabula József egy csomó kovaszilánkot kutattak Jel a hamurétegben. Mindkét szaktudós megállapítása szerint itt paleolitkori embertelep került felszínre. Ilyen lelet hazánkban ritka. A koponya diluviális (jégkorszakbeli)pézsmatulok koponyája. Ennek rokona ma Eszakamerika északi részén él. Találtak ott rénszarvascsontokat is. A hegy másik oldalán pedig a múlt évben egy 180 cm. bosszú mamutborda is került elő. A lelet a Nemzeti Múzeumba jutott. " (VÁCI HÍRLAP 1928.). 2. ZEBEGÉNY - KÁLVÁRIA-HEGY (VAGY DOMB) Zebegény a Duna-kanyar Ny-i bejáratánál a Duna völgy bal partján elterülő apró község. Á Zebegény belterületéhez tartozó Kálvária-hegy a községtől DK-re magasodó Remete Kereszt hegy (bérc, 368 m) „János hegy" nevű gerincének ÉNy-i keskeny lösz oldalnyúlványa. A Kálvária-hegyet a keleti oldalon a Csizmadia-völgy (korábban Buchwald Gr., Bükkösárok), a nyugati oldalon a Malom-völgyi patak (a völgy korábbi nevei: Kalkofengrund, Zebegényi völgy) határolja. A K-i oldala meredek, a Ny-i oldala - ca. 80/100 m - hosszan lejtős löszfal, rajta átlósan a Kálvária út meredeken vezet fel a Sziklakápolnáig. A Kálvária-hegy Ny-i lejtő szélénél É-D-i irányban húzódik a Szőnyi István - korábban Erzsébet - út. Á Csizmadia-völgy eleje a Deák Ferenc út (1. ábra). A 75 000-es katonai felmérés térképen (Zone 14 Col. XX.) a Kálvária-hegy t.sz.f.m. magassága 159 m. Az eredeti szélessége a hegylábnál ca 150/160 m. lehetett. A Ny-i oldala erősen erodálódott, leszakadt/leomlott, illetve lefejtették. A Szőnyi I. út a mai platótetőtől Ny-i szélétől 80/100 m távolságra húzódik. Á löszhegy mai teteje sima plató, szélessége 40 m, hosszúsága 250 m (MRT 9. 565.). 1935/36-ban a Kálvária-hegy északi részén kiemelkedő ca. 6 m magas „csúcsot" - a Trianoni emlékmű építésekor - elhordták.