Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

Dieter Quast: » Wanderer zwischen den Wehen« Die germanischen Prunkgräber von Sträze und Zakrzów. Begleitbuch zur Ausstellung im Römisch-Germanischen Zentralmuseum 10. September 2009 bis 10. Januar 2010. Mosaiksteine. Forschungen am Römisch-Germanischen Zentralmuseum 6. Mainz 2009. pp. 64. Az. 1990-es évekkel kerültek ismét a kutatás figyelmének középpontjába a germán fejedelmi temetkezések, melyben a musovi és gommerni sírok feltárása komoly szerepet játszott.' Ezek esetében ugyanis lehetőség volt régészeti feltárásukra, valamint a természettudományos vizsgálatokra, ami jelentős mértékben módosította, illetve gazdagította számos területen a rendelkezésünkre álló ismeretanyagot. A sírok és mellékleteik ugyanis betekintést kínálnak a császárkori barbár elitek egymáshoz és a Római Birodalomhoz való viszonyába. Míg ugyanis az 1. századra vonatkozóan az antik auktorok (ld. pl. Velleius Paterculus, Tacitus), mégha a rómaiak szemszögéből, de több esetben kitérnek a barbaricumban zajló folyamatokra, addig a későbbi évszázadok eseményeiről vagy nem maradtak fenn, vagy a pontatlanság és sztereotípiák jellemzők a forrásokra.

2 így elsősorban a régészeti anyag kínálhat új adatokat a téma vizsgálatához. A germán vezetőréteg már Augustus uralkodásától kezdve széles körű kapcsolatokat ápolt a római politikával.

3 Ez. részben tükröződik a koracsászárkori ú. n. Lübsow típusú sírok római importtárgyakban való gazdagságában. A 3. század folyamán ez azonban újabb szintre emelkedett, amit jól tükröznek a kor temetkezéseiből származó arany- és ezüsttárgyak, edények. E sírok legnagyobbrészt a 19. században és a 20. első felében kerültek elő és legnagyobbrészt rosszul vagy egyáltalán nem dokumentálták őket. Többnyire az összeszedett tárgyak kerültek a múzeumokba, méghozzá úgy, hogy azok sírbeli helyzete ismeretlen volt, amely számos félreértéshez vezetett. A róluk megjelent korabeli ismertetések inkább ismeretterjesztő munkáknak, sem pedig tudományos igénnyel megírt publikációknak tekinthetők. E tekintetben kritikai újraközlésük és feldolgozásuk a későbbi vizsgálatok szempontjából is elengedhetetlen. A mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum munkatársai Dieter Quast vezetésével ezen kutatómunka eredményeinek bemutatására vállalkoztak a múzeumban 2009. szeptembere és 2010 januárja között megrendezett kiállítás keretében, amely a 2000-es évek közepén indult kutatói programjukba szintén betekintést kínált, melynek keretében a strázei és sackraui fejedelmi temetkezések kritikai újraközlését végeznék el. Ehhez azonban elengedhetetlen a korszak specialistáinak összefogása, illetve a leletek restaurálása, rajzoltatása és kiértékelése. Kétségtelenül a Römisch-Germanisches Zentralmuseum már a musovi sír feldolgozásánál és az eredmények közreadásánál bebizonyította, hogy kiváló irányítója és befogadója egy ilyen célkitűzésnek. Bár e sírt még az ókorban kirabolták és egy része áldozatul esett a földkitermelésnek, mégis mivel a maradványait régészek tárták fel 1988-ban, így a megfigyelések áttörően új eredményeket hoztak a 2. századi germán fejedelmi temetkezések, illetve a germán-római kapcsolatrendszer vizsgálata tekintetében.

4 A 2. század második felére datált sír mellékletei és kialakítása egyrészt a Lübsow típusú temetkezésekhez kapcsolódnak, másrészt átmenetet jelentenek a 3. századi fejedelmi temetkezésekhez. A 2002-ben a Römisch-Germanisches Zentralmuseum monográfia sorozatában megjelent háromkötetes munka pedig alapmunkaként szolgál a korszak kutatói számára. Szerencsére ezzel nem zá1 A könyvismertetés megírását a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja tette lehetővé. 2 Ld. pl. a 166-180 közötti markomann-szarmata háborúkra vonatkozó megbízható források csekély számát: KOVÁCS 2006. 3 WOLTERS 2008, 89-99. 4 PESKA-TEJRAL 2002.