Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

MÉG EGYSZER A HEGYESTŐRRŐL 323 5. ábra Brandolini, Tiberto síremléke (Bognacavallo, Eszak-Itália), 1400 körül Abb. 5 Grabmal des Tiberto Brandolini in Bognacavallo (Oberitalien), um 1400 Az 1444-es várnai csatáról megemlékező bizánci forrás szerint: "A germán és a magyar kard hosszú, vájatos, négyélü, élesre köszörült, igen éles hegyben végződik; lóhátról lándzsaként döfnek vele és olyan sebet ejt, mint a lándzsa. "

1

7 A fenti kitűnő forrás egyértelműen a fixolaris-hegyes tőr nevű kardtípust írja le, amelyek a német tárgyi emlékanyagban is kimutathatók, méghozzá „Bohrschwert" (fúrókard) néven.

l

s A lengyel és cseh múzeumokban számos, az egykori német területeken talált, a Magyarországihoz igen hasonló kardot őriznek.

1

9 A legutóbbi évek szenzációja volt a lengyelországi Racibróz dominikánus kolostorának 4. sírjában feltárt, 127,5 cm hosszú kard, amely a 15. század első felében készült. A merev, erőteljesen hegybe futó keskeny penge érdekessége, hogy egy lágy magra kovácsolták rá a külső keményebb acélréteget, s ezáltal egy szívós, nehezen törhető pengéhez jutottak. így nem csoda, hogy a kitűnő minőségű pengét még a 15. század második felében is használták, átszerelt markolattal és markolatgombbal.

2

0 1

7 A BIZÁNCI 1974, 805-806; B. SZABÓ 2010, 129-130. 1

8 KALMÁR 1971, 87; KOVÁCS S. 1993, 178; C

AMBER 1998, 41^15, 55-56; TILMAN 2009, 120-122, 128135, 150, 154. 1

9 C

LOSER 1984, 138-169, Kat. No. 14, 36, 48, 62, 269, 352, 388, 393. 2

0 BIBORSKI-STEPINSKI-ZABINSKI 2004, 192-196, 201-203.