Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
310 KOVÁCS S. TIBOR műtárgy kúpos, nyolc gerezdre osztott haranggal készüli, amelynek alsó felében kidomborodó háromszögek és félkörívek láthatók. Az egykor rászegecselt szemellenzője letört és orrvasa is hiányzik, csakúgy mint fülvértje. A sisak hátulján lévő ugyancsak rászegecselt - nyakvértje szintén letört. A műtárgy hátsó részébe egy címer van beütve, amelyben két keresztbetett kard és „W" betű látható. Az előző címerszerű jegy feltehetően a sisakot készítő kovács bélyege, amely jól bizonyítja, hogy nem török munkáról van szó. jelen védőfegyver egyértelműen egy török sisak után készített magyar darab, amelyet egykor biztosan huszár, vagy huszár módra felszerelt nemes viselt. 4 0 E helyen szükséges megemlíteni a Nemzeti Múzeum erőteljes csúcsba futó, a 16. század első évtizedeiből származó díszsisakját, amely a bécsi műkincsekből származik. (8. ábra) A l Erőteljesen kúposra kovácsolt harangját nyolc gerincéi gerezdekre osztja, míg felületét maratott, majd aranyozott indák, valamint szarvas, sas és unikornis alakja díszíti. A műtárgy egy tipikus orosz darab, amelynek csaknem tökéletes párhuzama IV. Iván cárnak az 1530-as években készült feliratos sisakja. 4 2 A fentiek ellenére ez a műtárgy feltehetően valamelyik jelentős dél-németországi kovácsműhelyben készült. A török védőfegyverzetben a 16. század első évtizedeiben a kúpos harangú sisakok mellett megjelent egy olyan sisaktípus is, amely alacsonyabb, a koponya formájátjobban követő haranggal készült. 4 3 Ennek a típusnak egy köznapi változata a 9. ábrán látható, amely 1899-ban Neszmély és Almás között egy homokzátonyon került elő. 4 4 A medaillonos bordákkal díszített harang tetejét gombos végű, kúpos lemez zárja le. A sisakharang teljes alsó kerületébe szegecselt vasgyűrűkből álló sodronytakarót erősítettek, amely nemcsak a nyakat, hanem a homlokot is védte egykor. A sisak elején bújtatóban mozgó, csavarral rögzített orrvédő pánt van, amely mindkét végén mandula formájúra van kiképezve. Az 1. képen látható egész rákos huszár félvérthez tartozó sisak harangjának a korabeli példányokhoz képest kiugró csúcsa eltűnt, s így magas félgömbformát öltött, amelyet harántirányban sűrű bordák tagolnak. A korábbi lánctagon függő nyakvértek helyébe a felszegecselt, 4-5 vízszintes vaslemezsávból összeállított változat lépett. 4 5 A 15 éves háború időszakában a magyar huszárság ilyen sisakokkal volt tömegesen felszerelve. A grazi tartományi hadszertár inventáriumaiban 1582-től bukkantak fel a fent ismertetett sisakok, „hungarische haube" néven. 1601-ben Mathes Metitsch grazi páncélverő mester 20 darab huszársisakot („ hungarische stürbenhauben") készített el 35 forintért a hadszertár számára. 4 6 A huszár félvért sisakjának oszmán-török eredete — véleményem szerint - jól bizonyítható. Az előző páncéltípus rákos mell- és hátvértjének az alapötlete minden valószínűség szerint szintén - a már ismert - török védőfegyvertípushoz köthető. A 30. jegyzetben részletesen beszámoltam az orosz behter elnevezésű lemezes sodronyingek észak-itáliai másolatairól. A 8. ábrán látható sisak szintén egy orosz védőfegyver dél-németországi kópiája lehet. Az oszmán-török testpáncélok nyugateurópai ismeretét és használatát legjobban az „Inventario Iluminado", azaz V. Károly császár (1519-1558) színezett rajzokkal illusztrált fegyverleltárkönyve igazolja. Az 1540-es években készült rajzos inventárium egyik darabja egy oszmán-török teljes 4 0 SZENDREI 1896, 249-250, 827.szám alatt, ROGERS 2000, 144-145.; VÖ.:KALMÁR 1971, 89,163.kép. 4 1 A BÉCSI 1933, 43; KALMÁR 1971, 276, 49. kép; SPLENDEUR 1999, 76; В. SZABÓ 2008, 123; MNM Fegyvergyűjtemény Ltsz.: 55.3346., magassága:31.5 cm, átmérője: 24 cm. 4 2 DER KREML 2004,112; Az 1514-es orsza-i csatát ábrázoló táblaképen az orosz harcosok a fentiekben ismertetett sisaktípust viselik. Lásd 5. ábra. KIRPICNIKOV 1976, 33-35. 4 3 THOMAS-GAMBER 1976, 246-247; ROBINSON 2002, 58-59. PI.VIII-IX. 4 4 MNM Fegyvergyűjtemény Ltsz.: 70.9378., magassága: 37,3, átmérője: 20 cm.TEMESVÁRY 1989, 50, Kat.51. 4 5 KALMÁR 1971, 276-277, 51.kép 4 6 P ICHLER 1880, 100-101; IMPERIAL 2000, 16-18, 55.