Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

FOLIA ARCHAEOLOGICA I.IV. 2008-2010. BUDAPEST A MAGYAR HUSZÁR FÉLVÉRT LEHETSÉGES EREDETE KOVÁCS S. Tibor 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egy müncheni régiségkereskedőtől a 16. század utolsó negyedében készült huszár félvértet vásárolt. (1 ábra)

1 A magas, félgömb formájú, harántbordákkal díszített harangú sisak széles, az arcot is takaró fülvértekkel készült. A mell- és hátvért egyaránt 9-9 - a szélein kettőkettő, míg középen egy „csúszó" szegeccsel rögzített- vaslemezsávból van összeállítva. A lemezsávok pereme felcsiszolt, míg a többi rész feketített, azaz lenolajfirnisszel kezelt, amelyet tűz fölött hevítettek. Ez a meglehetősen egyszerű és nem túl drága technológia az időjárás viszontagságai ellen védte a félvértet. A Szentgyörgyvölgyi Bakács család 1532-ben, Lippán kiállított címeres levele a fenti műtárgyhoz hasonlóan - egész „rákos", azaz teljes egészében lemezsávokból összeszegecselt félvértet viselő huszárokat tár elénk. (2. ábra)

2 Az 1520-as évektől divatba jött huszár félvért használójának a derekáig ért és készítési technikája miatt — mivel a lemezsávok mozgathatóan voltak összeszegecselve — viselőjét kevéssé gátolta a lovaglásban és a harcban. A félvért alá még legtöbbször sodronyinget is öltöttek, de az igen széles hónaljkivágás miatt a szablya használatakor is lehetőség nyílt a széles vágómozdulatok biztos és könnyed végrehajtására. Időnként előfordult, hogy a mell-és hátvértnek a felső része egész lemezből volt kovácsolva, és csak az alsó fele állt három mozgathatóan összeszegecselt vaslemezsávból. Ebben az esetben nem egész „rákos", hanem csak „félrákos" vértezetről beszélünk.

3 A viszonylag könnyű, nagy mozgékonyságot biztosító, szegecselt vaslemezsávokból álló huszárvértek a magyar könnyűlovasság részére jöttek létre és készítési technikájuk révén „sorozatgyártásuk" is lehetséges volt. A fenti védőfegyver külföldön is ismert, hiszen különösen Észak-Itáliában kedvelték, és az 1530-as évek végétől számos teljes páncélt készítettek egész „rákos", vagy „félrákos" mell-és hátvérttel. A közelmúltban Zygulski (Jun) Zdzislav ugyan éles szemmel, de véleményem szerint helytelen megközelítéssel a huszár félvért ókori eredetét vetette fel a római „lorica segmentata" páncéltípus és a légionárius sisak (galea) alapján.

4 Az 1560-as évek végén, vagy az 1570-es évek elején készíthették Báthori István erdélyi fejedelemnek (1571-1586), majd későbbi lengyel királynak (1576-1586) a félrákos huszár félvértjét. (3. ábra)

5 A mellvért alsó része három lemezsávból van összeállítva, míg a karkivágásokat mozgathatóan összeillesztett betétlemez keretezi. A mell-és hátvért teljes felülete kékített technikájú. A mellvért középen a keresztre feszített Jézus alakja tűnik fel, míg 1 MNM Fegyvergyűjtemény, Ltsz.: 55.3569.,Magassága: 92 cm, szélessége: 46cm; KALMÁR 1971. 276, 51. kép, 299, 82-83. kép; TEMESVÁRY 1982, 23; SPLENDEUR 1999, 84. - NYULÁSZINÉ 1987, 71, 130, LV. tábla. KALMÁR 1971, 297. „1520 körül tűnik fel a magyar huszárokon az ún.„rákos"és „félrákos" vértezet." 4 ARMERIA 1898, 56, C.31 ; KALMÁR 1971, 297; THOMAS 1977, 771, 1629, 1638, 1658; MATTHIAS 1982, 681-685; GAMBER-BEAUFORI 1990, 35-36, 111-113; Pyhrr-Godoy 1998,260-263,267-270, 292-295. ZYGULSKI 2000, 86-102, 168. 5 SZENDREI 1896, 770-771; KALMÁR 1971,297; GAM BER—, В EAU FORT 1990, 213-214; DRACULA 2008, 118-1 19.