Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

SZABI.YÁ

K A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 293 gennek és Bonfíninek a 16. század elején kiadott nyomtatott krónikáiban illusztrációként tűnnek fel.

1"

4 E mellett Albrecht Dürer ornamentális rajzait is megemlíti a neves fegyvertörténész.

10

5 1514. január 18-án állítottak ki Budán a Radák család nevére egy címereslevelet (13. ábra). Itt egy puskás magyar gyalogost láthatunk a címer jobb oldalán, aki a gótikus szablyához hasonló oldalfegyvert visel és kalapja, valamint ruházata szinte teljesen megegyezik a szablyára vésett huszáréval.

10

6 A 16. század elejétől a szablya popularitására utal II. Ulászló magyar király (1490-1516) ún. guldiner érméje, amelyen már Szent László király is szablyát visel és nem kardot (14. ábra).

w

l I. Miksa császár síremlékének 1510-es évek végén készült tervrajzán Szent István királyt szintén hasonló szablyával ábrázolták.

10

8 A fentiek alapján a következőket állapíthatjuk meg a „gótikus szablyával" kapcsolatban. Az 1470-es évek végén, vagy az 1480-as évek elején készült, valószínűleg ajándéknak szánt török munka. Még természetesen az. is elképzelhető, - habár konkrétan nem bizonyítható - hogy azzal a szablyával van dolgunk, amelyet Hódító II. Mehmed szultán hagyott végrendeletileg „kedves öccsére", Hunyadi Mátyás királyra.

10

9 A Jagelló korban a huszárság szerepe döntő mértékben megnövekedett és az általa használt török eredetű szablya a magyar nemességnél is kedveltté vált, és a királyi udvarba is utat talált.

11

0 A 16. század elején a szablyák növekvő népszerűsége miatt került a gótikus szablya minden valószínűség szerint uralkodói használatba és egy sérülés következtében alakították át az 1510-es években. Ekkor forrasztották rá két helyen a magyarországi gótikus poharakra és kelyhekre oly jellemző áttört övpántot, amelyet makkok és csipkézett levélszárak ékesítenek.

1" A 16. század elejétől a könnyűlovasság és a gyalogság egy része is a gótikus szablyához hasonló fegyverekkel volt felszerelve, hiszen ennek használatát a huszárság terjesztette el Magyarországon. A fenti szablyatípus tömeges megjelenése az „S"-keresztvasú és a parasztkés markolatával felszerelt szablyák alkalmazásának a végét jelentette hazánkban. 14. ábra II. Ulászló (1490-1516) guldinere. 1506. Fig. 14 Wladislav II (1490-1516) guldiner. 1506. 11,

4 S

ZENDREI 1896, 539. 10

5 KUNSTBUCH „Magyar haditrófea" ] KSK 5. (1887), XXI-XXIV. 1518-ban készült rézmetszet a könynyűlovassági hadfelszereléssel. 10

6 A Radák-címer mellett az. Enyingi Török család 1507. augusztus 25-én. Budán kiállított bárói címere is hasonló szablyát ábrázol. NYULÁSZINÉ 1987, 50; A mariacelli Wunderaltar középső táblája (1512) is megörökíti A „gótikus szablya" hasonmásait. GALAVICS 1986, 155. 1. kép.; B. SZABÓ 2008, 129, 133. 10

7 RÉTHY 1899, 267. A-B.; HUSZÁR 1979, 793-798. 10

8 ENDRODI 2000, 204. 11. kép. BALOGH 1966, 454. 3. jegyzet. 11

0 TÓTH 1934, 164-166, 174. 1,

1 F. VATTAI 1960, 243-248. Az ötvöstárgyakat 1526-ban rejthették el!; KOVÁCS S. 1995,216.