Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

SZAB

I.YÁK A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 269 mabányai és gömörrákosi falképeken." Kiemelkedő jelentősége van a szepes- mindszenti freskónak, ahol is a kun vitézt lefejezni készülő lány két kézre fog egy nagyméretű szablyát, amelynek enyhén „S" alakú, pálca formájú keresztvasa van. A fenti falfestményt László Gyula a 14. század második felére, míg a szlovák kutatás a 15. század elejére keltezte.

1

2 A fenti freskón ábrázolt fegyver a tárgyi emlékanyagban is féllelhető, amely a legkorábbi, a késő középkorban felbukkanó magyarországi szablyák közül (2. ábra).

1'' A töredékes állapotban előkerült szablya jellegzetessége a négyzet átmetszeni, a végei felé enyhén visszahajló keresztv as és a hegy felé fokozatosan szélesedő penge, amelynek a foka alatt - a Képes Krónikán ábrázolt példányoknak megfelelően - keskeny vájat fut. A fenti fegyver - véleményünk szerint - a 14. század végén készült és keresztvasa, valamint a pengéje mindenképpen a korabeli képi ábrázolásokon látható szablyákra emlékeztet.

1 1 Egy 1424-ben készült tusrajzon 1. Zsigmond király (1387-1437) oldalán egy olyan fegyvert örökítettek meg, amelynek a keresztvasa jellegzetes „S" alakot formáz.

1"' Tóth Zoltán a szablya újbóli megjelenését a 15. századi magyar fegyverzetben a Balkán-félszigetet meghódító oszmán-törököknek tulajdonította.

1

6 A 15. század legjellegzetesebb magyar szablyáiból, az „S" keresztvasú típusból az alábbiakban négy példányt mutatunk be. 3. ábra 1. Szablya ívelt, erőteljesen kiugró fokéllel rendelkező pengével, a pengehát alatt elhelyezkedő vájattal, amely a fokéi közepéig fut. „S" alakban meghajlított, lapos és bordázott, széles keresztvassal. A pengéhez képest enyhe szögben megtörő markolattal, amelynek a végén sarkain csonkolt téglatest formájú markolatgombot láthatunk, amelynek mindkét oldalán egy-egy lencse formájú dudor ül." 3. ábra 2. Szablya, ívelt, erőteljes fokéllel rendelkező pengével, amelyen rézzel bevert, kereszt formájú jegy látható. Közvetlenül a penge hát alatt elhelyezkedő vájattal, amely egészen a hegyig fut. A keresztvas „S" alakot formáz, amelyet bordázott, széles vasszalagból hajlítottak. A pengéhez enyhe szögben megtörve csatlakozik a rövid markolat, amelynek a végén sarkain csonkolt téglatest formájú markolatgomb ül és mindkét oldalán egy-egy lencse formájú duclor figyelhető meg. Jelen szablyát 1958-ban Kecel határában találta földmunka során Bognár József. A műtárgy egy csontváz mellett feküdt és innen még előkerült három, bronzlemezből készült szablyahüvelypánt, egy steyer-i típusú kés, valamint egy rézzel berakott, rövidszárú, hattaréjú sarkantyú is.

1

8 4. ábra 1. Szablya ívelt, erőteljesen kiugró fokéllel rendelkező pengével, a pengehát alatt elhelyezkedő kettős vájattal, amelyből az egyik egészen a hegyig fut. „S" alakban meghajlított, lapos és bordázott, széles keresztvassal. A pengéhez képest enyhe szögben megtörő markolattal, amelynek a végén sarkain csonkolt téglatest formájú markolatgombot láthatunk, amelynek mindkét oldalán — a már megszokott - egy-egy lencse formájú dudor ül.

1

4 1

1 LÁSZLÓ 1993, 113, 137, 153, 157. 1

2 SÚPIS 1968, 164; LÁSZLÓ 1993, 135; Vö.: PANDULA 1988, 259, 64. kép. 1

3 MNM Fegyvergyűjtemény, Ltsz.: 55.326., hossza: 90, 5 cm, penge szélessége 3,2 cm, lelőhelye: Vác, révkapitányság. 1

4 PANDULA 1988, 218; PÁLÓCZI 1989, 68, 48. ábra; HORVÁTH 2003, 372-373, 375-376, 384-385. 1

5 SIGISMUNDUS 2006, 452-453, Kat. No.5.19. 1

6 TÓIH 1930, 20-22; KALMÁR 1938, 5. 1

7 MNM Fegyvergyűjtemény, Ltsz.: 55.31 13., hossza: 106 cm, penge szélessége: 3,5 cm, lelőhelye: Budapest, tömege: 1,35 kg 1

8 MNM Fegyvergyűjtemény, Ltsz.: 58.7501.1., hossza: 100 cm, penge szélessége: 3,5 cm, lelőhelye: Kecel, tömege: 1.15 kg; LUGOSI-TEMESVÁRY 1988, Kat. No. 19; KOVÁCS S. 1995, 214-215; SIGISMUNDUS 2006, 446, Kat. No. 5.8.; Vö.: HOLL 1994-1995, 169. MNM Fegyvergyűjtemény, Ltsz.: 55.3156., hossza: 109 cm, penge szélessége: 4 cm, tömege: 1 kg.