Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

EGY FELEDÉSBE MERI I T KV

ÄD TEMETŐ A CSALLÓKÖZBŐL 227 szög jellemző,

8

2 ugyanakkor egyaránt előfordulnak zárt és nyitott szemekkel.

8

3 A szemes fibulák korai sorozata kétségtelenül germán fibulatípus, amit azonban a tartományok kézművesei utánozni kezdtek.

8

4 Elsősorban párosával viselik őket, használatuk súlypontja az 1. század első negyedére, harmadára esik.

8

5 Ugyanebbe a sorozatba tartozik az épp állapotú dunaszerdahelyi darab, míg a másik pontos meghatározása az oldalnézet és töredékessége miatt nem lehetséges. E fibula jelzi a temető korai indítását és a kapcsolatot a Kárpátoktól északnyugatra eső germán kultúrkörrel. Szintén korai a 26. sz. fibulatöredék (7. ábra 26), mely a kétgombos fibulák sorába tartozik. A tűtartó rész hiánya és az ábrázolás nézete miatt nem dönthető el, hog)' az A 236-os típus melyik altípusába sorolható. Az A 236-os fibulák Augustus uralkodásának idején tűnnek fel, azonban még a 2. és 3. században viselik őket,

8

6 amit alátámaszt a besenyői 2. század középső harmadára datált A sírban talált példány.

87 A késő La Téne formákból Noricum és Pannónia területén a Krisztus születése körüli időben alakul ki a forma, melynek jellemzője a kengyelt díszítő két gomb.

8

8 A bronzból és ritkábban ezüstből készült fibulák a női viselethez tartoztak és gyakori mellékletei a délnyugat-szlovákiai temetőknek

8

9 Dunaszerdahelyi lelőhellyel már ismert volt egy példány, amelyhez újabb import darab csatlakozik, amely nag)' valószínűséggel az 1. század első feléből származott. Ugyancsak erre a időszakra tehető az erősen profilált A 68-as fibula (7. ábra 23), amely a legelterjedtebb koracsászárkori fibulaformák közé tartozik a barbarikumban. Ezek egy része ugyancsak importként érkezett a germánokhoz. Az Eszak-Itáliában és az alpi területeken a La Téne formákból kialakult típus széles körben terjedt el a közép-európai barbaricumban.

9

0 A leletek alapján viselése a Claudius-Vespasianus (Kr.u. 40 és 70 között) uralkodására esik, amely a Bl

b és c kronológiai szintnek felel meg. Míg a korai fibulákra a hosszúkás és vékony test, illetve a tűtartó felületén három kör alakú lyuk, addig a későbbiekre - mint e dunaszerdahelyi példány esetében - a tömzsibb test és a felület csupán kétszeres átlyukasztása jellemző.

9

1 Ezen késői példányok még az 1. század végén és a 2. század elején is előfordulnak. Az A 68-as típusú fibulák a délnyugat-szlovákiai germán temetőkben nag)' számban kerültek elő, többnyire fegyvermellékletes sírokból, melyek a Bl

a.

c időszakra helyezhetőek.

9

2 Míg a Cseh területen a Bl

a időszakban - Marobodus királysága idején ritkán figyelhetőek meg, addig a Morva alsé) vidékén valamint a középső Duna vidékén, mely Vannius királyságának befolyási területét jelentette, nagy számban fordulnak elő és nag)' valószínűséggel innen sugároztak ki más területekre is.

9

3 Eg)- generációval későbbi időszak jellemző fibulatípusa a trombitafibula (7. ábra 24), mely az. A 77 típusba sorolható. A bronzból, de ritkán vasból és ezüstből készült fibulákkal már a claudiusi-koraflaviusi időszaktól számolni kell a közép-európai barbaricumban,

9

4 melyet együttes előfordulásuk az A 68-as típussal jelez.

9

5 Viselésük a 8

2 DROBERJAR 1999, 74-75. 8

3 DROBERJAR 1999, 61-64 8

4 COSACK 1979, 59-63. 8

5 COSACK 1979, 62-63; KUNOW 1998, 104. 8

6 GARBSCH 1965, 27. 8

7 KÖLNIK 1961, 220, Taf. I. b. 8

8 ALMGREN 1923, 109; PESKAR 1972, 75. 8

9 KÖLNIK 1971, 551; KÖLNIK 1977, 149. 9

0 ALMGREN 1923, 35; MOTYKOVÁ-SNEIDROVÁ 1965, 117; PESKAR 1972, 76-78; MACZYNSKA 2001, 165. 9

1 KÖLNIK 1977, 157; MACZYNSKA 2001, 165. 9

2 KÖLNIK 1977, 157; MACZYNSKA 2001, 167, 170-171. 9

3 MACZYNSKA 2001, 167. 9

4 DABROWSKA 1998, 149-150. 9

5 DROBERJAR 1999, 84; TEJRAL 2001, 203-204