Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

190 Kocsis LÁSZLÓ - MRÁV ZSOI.T A vaslemez lelőhelyéül szolgáló réteg sztratigráfiai elhelyezkedésénél fogva az SE 009 és az SE 012 rétegeknél bizonyosan későbbi, az SE 007-nél azonban korábbi. A rétegsor legalján a kiserőd építésével egyidős vastag habarcsos járószint húzódik. Megtöredezett széle a központi toronytól 7 méterre futott (3b. ábra). Az SE 009 e habarcsos járószint és a Kr. u. 374-es pusztulás során erre esett (tető)omladék felett, egy erőd renoválásakor elterített és/vagy azt követően ott (évtizedek alatt?) képződött rendkívüli leletgazdagságú réteg. Az SE 009-et a belőle előkerült nagyszámú érem keltezi. A Valentinianus-dinasztia császárainak hat verete mellett ugyanis ebből I. Theodosius Kr. u. 378-383 között Sisciában vert, és egy Aelia Flaccillát ábrázoló, Kr. u. 383-386 között kibocsátott érem is előkerült.

2

2 Az SE 009 tehát a Kr. u. 374ben többé-kevésbé megsérült kikötőerőd I. Theodosius-kori (legvalószínűbben a 380-as évek elején-közepén történt) felújítása és az azt követő használata során, a 4. század utolsó évtizedeiben halmozódott fel. Közvetlenül az SE 008 felett húzódik a későbbi SE 007 réteg, hat I. Theodosiuskori éremmel. Legfontosabb keltező értékű lelete egy hálómintás besimítással díszített fazék töredéke, amelv a réteget - legalább is részben - már a hun korszakra teszi.

23 Mindezeknek köszönhetően az SE 008 réteget előzetesen a Kr. u. 4. század legvégére - 5. század első évtizedeire keltezhetjük, amelynek nem mond ellent a belőle gyűjtött leletanvag sem. Ez az adat azonban nem a tárgyalt vaslemez készítésének, hanem csak a rétegbe kerülésének időpontját jelenti, amely legfeljebb ante quem keltezésére alkalmas. A 3. árokban feltárt, Kr. u. 4-5. századi rétegsor egvben azt is bizonyítja, hogy a fontos átkelőnél épült dunafalvi kikötőerőd - ellentétben a Duna-kanyar rövid ideig használt hasonló típusú bal parti erődítményeivel

2

4 - kisebb-nagyobb megszakítással egészen Valeria provincia határának feladásáig, a Kr.u. 430-as évekig helyőrséggel rendelkezett. (Sőt, a leletek tanúsága alapján területe még ez után is lakott volt.) Mindez összhangban van a Notitia Dignitatum (továbbiakban Not. Dign.) Kr. u. 390es években összeállított valeriai listájával, amelynek eg)' későbbi aktualizálásakor a burgus contra Florentiam-nak nevezett dunafalvi kikötőerődben helyőrséget soroltak fel (Not. Dign. occ. XXXIII, 44). Nincs tehát alapunk kételkedni abban, hogy a Not. Dign. Dunaszekcső késő római erődjével, Florentiam m a 1

2

5 szemben feljegyzett burgus contra Florentiam földrajzi tulajdonneve a dunafalvi kikötőerődre vonatkozik.

2

6 A vaslemez töredékes állapota miatt egy hosszabb használat során tönkrement (eltörött?) alkatrész lehetett, amelyet - hasonlóan az SE 008 réteg törött kerámiáihoz, öntési hulladékaihoz és állatcsontjaihoz - szemétként kidobtak. Gyakori jelenség, hogy a Barbaricum felé zárt kikötőerődök falainak mind a külső, mind a belső tövében évek során felhalmozódott, szemétben gazdag rétegeket találunk.

2

7 Ezek arra utalnak, hogy a kikötőerődökben, különösen a fennállásuk utolsó időszakában ott szolgálók, és feladásuk után beköltözők, a hulladékkezelés legkényelmesebb módját választották: a falak belső tövébe hordták a szemetet vagy a mellvédeken keresztül egyszerűen kihajították.

2

8 A dunafalvi kikötőerőd központi tornyának előterében évtizedek alatt 2

2 Az érmeket Vida István (MNM, Eremtár) határozta meg, akinek munkáját ezúton köszönjük. 2

3 TÓTH 2005, 380-386. 2

4 MRÁV 2009a, 28-30. '-'"' Az erőd nevének Lugiőról Florentiára való megváltoztatásáról: MÓCSY 1965, 104. 2

6 Ld. ezt VISY 2003, 106, ahol Visy Zs. az elnevezés párhuzamának hiányára hivatkozva egy közelben lappangó nagyobb erődöt feltételez, amelv a contra Florentiam nevet viselte volna. Ez a véleménv azonban több szempontból sem tartható. Az elnevezés Notitia Dignitatumban való párhuzamnélküliségét indokolja, hogy a név bejegyzésének idejére a hasonló típusú bal parti kikötőerődöket már valószínűleg mind feladták. Ráadásul a Not. Dign. egyértelműen megnevezi az erődítmény típusát is, burgus. amelv aligha vonatkoztatható eg)' másik, nagyobb erődítményre. L' Ugyanezt a jelenséget Id. a dunakeszi (MRÁV 2009a, 25-26) és a szobi kikötőerődöknél. 2

8 MRÁV 2009a, 25.