Folia archeologica 53.

Tibor Kemenczei: Árkolt díszű kerámia a szkítakori Alföld-csoportban

KANNEIJERTK KERAMIK IN DER SKVIHEX/EI I EICHEN ALFÖI I>-GRI PPI (IT ÁRKOLT DÍSZŰ KERÁMIA A SZKÍTAKORI ALFÖLD-CSOPORTBAN Az árkolással díszített agyagedények készítése a későbronzkor idején általánosan elterjedt a Kárpátmedencében. A vaskor első felében ez a díszítésmód kevésbé gyakori volt. Áz ilyen díszű edények készítését a szkítakori Alföld csoport fazekassága nem csak a helyi későbronzkorból örökölte, hanem más területek kerámia formakészletéből is merítette. A későbronzkori agyagművességre visszavezethető kerámiatípusok az alföldi szkítakori leletanyagban: Behajló, turbántekercses peremű tál (Szentes —Vekerzug 77. sír - 1. ábra 1), Behajló peremű tál, alján kereszt alakú árkolással díszített (Csanytelek — Újhalastó 46. sír - I. ábra 4). I. Hengeres testű, árkolt oldalú edények (Alsóberecki - 1. ábra 6, Törökszentmiklós - Surján 48. sír - I. ábra 12, Chotin A/l 88. sír - 1. ábra 7, Csépa - 1. ábra 8, Nvírgvulaj - !.. ábra 5). Öblös, árkolt testű kis csuprok (Nyáregyháza 23. sír - 3. ábra 4, Tápiószele 133. sír - 3. ábra 1. Tápiószele 251. sír - 3. ábra 5, Törökszentmiklós-Surján 53. sír 3. ábra 13). Korsó vállon ülő füllel (Tápiószele 93. sír - 3. ábra 17). A vaskori Szerémség csoport hatását tükröző edény: kihajló peremén árkolással díszített tál (Tápiószele 7. sír - 1. ábra 9). Az erdős - sztyeppei övezet, a Kárpátmedence keleti fele, az Észak-Balkán későbronzkori - koravaskori kerámiaművessége egyaránt készített koronggal vagy lapos gombbal ellátott fülű csészéket. A hasonló alakú, de két gombos fülű csészék az alföldi szkítakori leletanyagban több példánnyal vannak képviselve (Hortobágy - Árkus 13. sír - 2. ábra 4, Eger -Nagyeged 45. sír - 2. kép 6, Kunszentmárton Jaksor - 2. kép 5, Szolnok -Zagyva part - 3. ábra 14). Az ilyen formájú, fülű csészék között vannak belül díszített darabok is (Szentes - Vekerzug 134. sír - 2. ábra 10, Szob - Gregersen kert 5. sír - 2. ábra 9, Tiszavasvári - Csárdapart 32. sír - 2. ábra 8). Vannak olyan kétgombos fülű csészék, bögrék, amelyek formája az előbbiektől eltér (Tápiószele 214, 251, 282, 342. sír - 3. ábra 2.6.10.11). Külön változatot képviselnek azok a csészék, amelyen a fülön lévő gombot több bütyök alkotja (Tápiószele 372. sír — 3. ábra 3, Salgótarján Ipari Park- 3. kép 19). A kétgombos fülű csészék készítése korának az alföldi sírleletek alapján a Kr. e. 6-5. századot lehet megadni. A Közép-dunai es a Kelet-alpi hallstatti kultúra leletanyagában lévő legidősebb korú ilyen csészék a Kr. e. 6. század második feléből származnak, míg késői példányaik a korai La Téne időszak emlékei. A hallstatti kerámiaművesség jellegzetes termékei a belsejükben vonalcsoportokkal, rácsmintával díszített csészék, amelyek készítését az alföldi fazekasok is átvették. Ugyancsak a későhallstatti kultúra kerámiatípusai közé tartoznak a kis bütykök alkotta gombbal ellátott fülű csészék. A korai La Téne időszakban a kelta fazekasság formakészletébe a kettős szarv alakú füles csészék tartoznak. A gombos, korongos fülű agyagedények száma a szkítakori Alföld csoport területén nem jelentős. Feltehető ezért, hogy azoknak a tárgyaknak, a sorába tartoztak, amelyek az elhunyt egykori fontos szerepét jelezték a közösségben. A hallstatti kultúra agyagművességétől keskeny, árkolt vállú csészék (Gvál 7/a lelőhely - 3. ábra 23-24, Salgótarján Ipari Park -. 3. ábra 18, Szolnok Zagyva part . 3. ábra 15, Hortobágy - Árkus —43. sír - 4. ábra 6) és urnák (Csanytelek - Újhalastó 191. sír - 4. ábra 3, Mezőkövesd - Mocsolvás - dűlő - 4. ábra 1, Salgótarján -