Folia archeologica 53.

István Vörös: Fosszilis őstulok (Bos primigenius boj.) csontvázrészek Egervárról

SKELETAL PARTS OF THE FOSSIL AUROC HS (BOS PRIMIGENTUS BOJ.) 39 FOSSZILIS ŐSTULOK (BOS PRIMIGENIUS BOJ.) CSONTVÁZRÉSZEK EGERVÁRRÓL Egervár (Zala megye) mellett a Sárvíz csatorna tisztításakor 1959-ben nagyméretű állatcsontok kerültek elő. A leletekről értesítették Dr. Hruska Antal körorvost, aki a helyszínen a következőket figyelte meg: a község melletti Várkastélytól 400 méterre l)K-re a 6-os kilóméterkőnél, folyásirányban kb. 30. méterre a Sárvíz csatorna medrében kb. 2 méter mélyen koponya nélküli nagy növényevő részleges csontváza feküdt (1. ábra). Az összefüggő csontvázrész haránt irányban, cranialis részével a csatorna bal partját érintve anatómiai rendben - valószínűleg - a jobb oldalán feküdt. A helyszínen 1959. április 1-én Bökönyi Sándor (MNM) végzett leletmentést. A csontváz hiányzó részei nem kerültek elő. A csontokat Dr. Hruska Antal gyűjtötte össze, majd azokat az MNM Archaeozoológiai Gyűjteményének adta át (Ltsz.: 59.12.1-12.'). A begyűjtött csontvázrészek a következők: törzs-mellkas: 12 vert. Tharacalis (I-XII. 2. ábra 1 ), 6 vert. Lumbalis (I-VI. 2. ábra 4), sacrum és 1. vert. Caudalis (3. ábra 1), és 19 db ép és töredékes borda (10 sin. - 9 dext.); végtagok: scapula, humerus, radius-ulna, metacarpus sin. (4. ábra 1-3), ph.I. ant. lat., pelvis (3. ábra 2), femur, tibia dext. (4. ábra 4-5). A csigolyák méreteit az 1., a bordák méreteit a 2., a pelvis méreteit a 3., a postcranialis csontok méreteit a 4. táblázat tartalmazza. A jobb oldali XII. borda két helyen törött, a bal oldali XI. és XII. borda (2. ábra 2-3) szintén két helyen törött, ami részben callusosan gyógyult, illetve a törésfelületen álízület (pseudarthrosis) alakult ki. A 29 db csont őstulok (Bos primigenius Bojanus 1X27) maradványa. A hátcsigolyák proc. spinosus alakja, méretei, valamint a postcranialis végtagcsontok alakjuk, formái egyaránt bizonyítják, hogy Bos, és nem Bison maradványai. Áz egervári fosszilis csontvázrész egy 10-15 éves, 160,2 cm marmagasságú őstulok bika maradványa. Az egervári fosszilis őstulok csontvázrész geológiai korára semmi közvetlen adat nem áll a rendelkezésünkre. Lehetséges, hogy - a nagybajomi fosszilis őstulok csontvázhoz hasonlóan - a középső pleisztocénből, vagy az utolsó interglaciálisból (R-W) származik. Vörös István