Folia archeologica 53.

Péter Prohászka: Egy „régi-új” keletigót női temetkezés és mellékletei Belgrád-Zimonyból (1883)

228 ORSOLYA MÉSZÁROS VISEGRÁD, SZÉCHENYI U. 4-10. SZ. ALATTI TEMPLOM KUTATÁSAI 1976-2003 KÖZÖTT Az írott emlékezet a késő középkori város több egyházi intézményét őrizte meg. A királyi palota és a vár területén álló templomok vagy kápolnák, és a Visegrádtól északabbra eső Szt. András monostor mellett a polgárváros legfontosabb egyházi intézménye a Szűz Mária plébániatemplom volt. Mellette szerzetesrendi templomok álltak a városban: a Szt. László templom, mely nagy valószínűséggel ágostai rendi volt, és a 15. század első felében alapított ferences kolostor. Utóbbi a Szt. György kápolna mellett, vagy annak helyén jött létre. A Szt. György kápolna korábbi sorsáról hallgatnak a források. A polgárváros terültén végzett eddigi régészeti kutatások során három templom maradványa került elő.

1 Közülük csak a királvi palota mellett feltárt épületegyüttes azonosítható egyértelműen a ferences kolostorral.

2 A palotától délre, a mai városközpont területére eső két templomról a hiányos forrásadottságok és a korlátozott feltárási lehetőségek miatt egyelőre nem dönthető el minden kétséget kizáróan, hogy pontosan melyek voltak. Azonosításukkor a Szűz Mária plébánia és a Szt. László templom jöhet szóba. A kutatás nincs megegyező állásponton. A templomok ma álló épületek alá esnek. Egyikük a Fő u. 69-75. számú telkek területe alatt húzódik, míg a másik ettől délebbre, a Széchenyi u. 4-10. szám alatt. Régészeti kutatásuk a 20. század második felében kezdődött el.

3 Az alábbiakban a Széchenyi utcai templom feltárásainak eddigi eredményei kerülnek összefoglalásra a Mátyás Király Múzeumban őrzött faragványanvagának ismertetésével együtt. 1 Polgárváros alatt a késő középkori Visegrád településnek a királyi épületegyütteseken kívül eső - azaz a vár alatti és a palotán kívüli — területét értjük. A források a civitas, a 15. század második felétől az oppidum kifejezést használták rá. A polgárváros megjelölés nem a legtalálóbb, hiszen nem tisztán polgárok által lakott városról van szó. A területek megkülönböztetése miatt mégis ez a kifejezés bizonyult a legcélszerűbbnek. - BUZÁS-LASZLOVSZKV-PAPP-SZEKÉR-SZŐKE 1994, 281-304; M

EDIEVAL VISEGRÁD 1995, 26-33. :

1 A városi emlékeknek az 1950-es években meginduló régészeti munkálatai során először Héjj Miklós foglalt állást a templomok azonosításának kérdésében. Véleménye szerint a Fő utcai templom voll a középkori plébániatemplom. HÉJJ 1957, 25. F.z az elképzelés látott napvilágot a Pest megyei műemlékek sorozatban is. DERCSÉNYI 1958, 397. Szőke Mátyás felülvizsgálta Héjj Miklós nézetét. A Fő u. 40. alatt feltárt 16. század eleji pénzverő kamara alapján Szőke Mátyás a közeli Fő utcai templomot a Szt. László kolostornak feltételezte, a plébániatemplomot az időközben előkerült Széchenyi utcai maradványokkal azonosította. SZŐKE 1985, 302. Az ő elképzelését vette át Györflv György a Történeti Földrajz IV. kötetének Visegrád szócikkében. GYŐRFEY 1998. 709. A 14. századi okleveles adatok véleményünk szerint más eredményt hoznak. A városban házzal rendelkező nemesek és polgárok az adásvételekben gyakran írásba foglalták az eladni vagy venni kívánt telek helyszínét. A szomszédsági viszonyok és a templomokat említő adatok vizsgálata során olyan kép rajzolódott ki. mely a plébániatemplomot a város központjába, a mai Fő utca környékre lokalizálta. Ez a Fő utcai templom régészeti eredményeivel összevetve, arra az eredményre mutat, hogy a plébániatemplom inkább a Fő utcai templom maradványaival azonosítható. A Széchenyi utcai templom azonosításától mindamellett tartózkodnak. A Szt. László templomra vonatkozó, oklev eles adatokból kirajzolódó kép nem felel meg minden kétséget kizáróan a Széchenyi utcai templom helyszínének. MÉSZÁROS 2006. 181-191. Búzás Gergely a Fő utcai templom 2006. évi ásatásának beszámolója alkalmával ismét felvetette a templomok azonosításának kérdését. A problémát az eddigi adatok alapján nem látta megoldhatónak. BuzÁs 2007, 53.