Folia archeologica 53.

Péter Prohászka: Egy „régi-új” keletigót női temetkezés és mellékletei Belgrád-Zimonyból (1883)

200 ISTVÁN FODOR OLMIN DVOR (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez) A magyar őstörténet egyik becses, ám részleteiben egyáltalában nem könnyen értelmezhető forrása a kijevi barlangkolostorban valószínűleg Nesztor szerzetes által 1100 körül összeállított orosz őskrónika. Ennek forrásairól, szerkesztéséről, az orosz krónikacsaládban elfoglalt helyéről ma már a magyar szakirodalomban is alapos elemzéseket olvashatunk. (FONT 1996.) Az alábbi rövid megjegyzésemben ezekre a kérdésekre nem térek ki, nem vizsgálom továbbá a forrás magyar őstörténetre vonatkozó részleteinek egészét, csupán egyetlen olyan problémáról ejtek szót - még itt is mellőzve a szakirodalom teljességre törekvő áttekintését - amely már V. Jagics és Hodinka Antal figyelmét is felkeltette. (MHK, 370.; HODINKA 1916, 39.) Nevezetesen az Olmin dvor helynévről van szó, amelynek értelmezése korántsem egyértelmű. Mindenek előtt lássuk magát a forráshelyet. „6390. (882). Hadba indult Oleg, sok harcost vive magával...Amikor Oleg a kijevi hegyek alá érkezett, megtudta, hogy itt Aszkold és Dir uralkodik. Harcosait ladikokban rejtette el, másokat hátra hagyott, maga pedig a gyermek Igort magával vive érkezett hozzájuk. Ugorszkoje alá érkezett, elrejtette harcosait és Aszkoldért és Dirért küldött...És megölték Aszkoldot és Dirt, és felvitték a hegyre és eltemették Aszkoldot a hegyen, amelyet most Ugorszkoje-nek neveznek, ahol most Olmin udvarháza van. E sír fölé emeltette Ólma Szt. Miklós templomát." (Ferincz István fordítása.) (KRISTÓ 1995, 173-174.) Imént hivatkozott véleményében már V. Jagics összefüggést lát a Kijevben udvart tartó Ólma és Árpád apja, Álmos vezér nevével. („...Olmam, quo nomine...cum ducis ungarici Almi nomine conferebat.") Később Hodinka csupán utal erre a nézetre. E helynév Almossal való összekapcsolásának legrészletesebb történeti magyarázatát a nagy orosz emigráns történetíró, Georgij Vernadszkij szolgáltatta. Véleménye szerint 840 körül jelentek meg a kazárok Kijevben, amely fölött ezt követően - a kazárok és a magyarok közt létrejött megegyezés értelmében - a hatalmat a magyarok, illetve azok fejedelme, Álmos (oroszul: Ólom) gyakorolta. (VERNADSKY 1959, 101.; VERNADSZKIJ 2004, 336.) A magyar történészek között nem alakult ki egységes álláspont ebben a kérdésben. Gvörffy György nem tartotta kizártnak e feltevést, továbbá Vernadszkij egy másik ötletét sem, hogy ti. Levedi fejedelem nevét a Don-Donyec vidékén helynevek őrzik. (VERNADSZKIJ 2004, 337.) Ezeket még maga is megtoldotta azzal, hogy Kijev és Voronyesz környékén Ond és Bors vezér nevéből keletkezett helynevek is vannak. (Az utóbbiéból a régészetileg is megkutatott borsevoi földváré.) (GVÖRFFY 1990, 21-22.) A feltételezést elutasítók táborába tartozott Bartha Antal, aki ezt az udvarhelyet egy Olm, vagy Ólma nevű kijevi keresztény kazár főembernek „adta." (BART HA 1988, 365.) Erdélyi István pedig egyszerűen kijevi bojárnak véli az illetőt. (ERDÉLYI 1986, 49.) Kristó Gyula előbb lehetségesnek vélte Vernadszkij nézetét (KRISTÓ 1980, 140), később azonban teljesen kizárta ezt a lehetőséget. (KRISTÓ - H. TÓTH 1996, 21-24.) Az utóbbi két szerző is különválasztja Ólma alakját Álmosétól, hiszen ez utóbbi a 9. század végén nem alapíthatott templomot Aszkold sírja fölött, s véleményük szerint Ólma kétségkívül kijevi illetőségű személy volt. Ez utóbbi ponton tehát Erdélyi véleményéhez csatlakoznak. Emellett hangsúlyozzák, hogy a semleges nemű Ugorszkoje melléknév nem lehet hegy, ilyen hegy Kijevben nem is volt, ráadásul az Álmos névből nem lehet Oltnin birtokos jelző a keleti szláv hangtani szabályok szerint. (Ezt hangsúlyozta korábban Ferincz István is, ld. KRISTÓ 1995, 174.) Ezt az elutasító álláspontot vallja magáénak Font Márta is. (FONT 2005, 24.)