Folia archeologica 53.

Zsolt Mráv: Adversus Parthos. Új adatok a pannóniai légiók és segédcsapatok Septimius Severus és Caracalla parthus hadjárataiban való részvételéhez

ADVEKSI S PARTHOS 147 Perinthosban telelt. :! s Az előkerült síremlékek alapján a thrákiai állomásozás átmeneti időszaka alatt az adiutrices légiók több katonája is elhunyt. A parthus had­járat idején, Kr. u. 215 és 218 között a pannóniai légiók rendszeresen E-Syriában töltötték a telet, ahogy ezt a legio I és II adiutrix valamint a legio X gemina elhunyt katonáinak Zeugmában (Syria Phoenicia) talált síremlékei bizonyítják. '" A hadjárat során természetes halállal meghalt és harcban elesett pannóniai katonák Keleten és hazájukban állított síremlékei a légiók komoly veszteségeiről tudósítanak. Nem véletlen, hogy a pannóniai katonák halálának körülményeit részletező síremlékek többségét éppen Caracalla parthus hadjárata során elpusztult katonáknak állították. Beszédes adat az is, hogy a hadjárattal kapcsolatba hozható feliratos emlékek (sír­feliratok és oltárok) legnagyobb számban a két elit légióhoz, a legio I és II adiutrixhez kötődnek. Caracalla partlmsok elleni hadjáratát a feliratos források egyöntetűen expeditio orientalisivdk, illetve felicissima orienta lisnak nevezik. 1 0 Eddig mindössze egyetlen ex­peditio Parthical említő feliratot hoztak kapcsolatba Caracalla parthus hadjáratával (RIU 1494). Azonban a közelmúltban erről is kiderült, hogy a korábbi vélekedéssel szemben nem Kr.n. 218-ra, hanem Kr. u. 205-re keltezhető (ld. alább), 4 1 így az. oltár expeditio Parthicát említő sora nem Caracalla keleti expeditiójára, hanem helvesen Septimius Severus második paribus hadjáratára vonatkozik (ld. még alább). Nem rendelkezünk tehát olyan kortárs forrással, amely a Caracalla által megindított parthus hadjáratot expeditio Parthicának nevezné. (Ezt a megnevezést csak későantik források használják, mint Eutr. 8, 20.) Valószínűleg Septimius Severus alatti két ex­peditions Parthicaetői való egyértelmű megkülönböztetés miatt Caracalla parthus hadjáratának hivatalos neve inkább az expeditio (felicissima) orientális lehetett. Mindezt figyelembe véve a legio II adiutrix székesfehérvári sírsztélén említett két katonája nem egy gót háborúban, hanem egv parthusok elleni expeditio során, - a hadjárat expeditio Parthica ként való megnevezése alapján- legvalószínűbben Septi­mius Severus secunda Parthica felicissima expeclitio'ydhim estekel. (Az. utóbbi esetben az idősebb Ael. Flavianust Kr. u. 189-190, a fiatalabb Ael. Iustianust pedig Kr. u. 190­191 körül sorozhatták be.) A székesfehérvári sírfelirat olvasata tehát a következőképpen módosul (5. ábra): D(is) M(unibus) Ael(io) о Flavjano ° quond(am) mil(iti) о leg(ionis) о II о âd(iutricis)stip(endiorum) Villi vix(it) 5 ann(is) XXX о Ael(io) Iusti­a no mil(iti) о leg(ionis) ei{i}us­dem о stip(cndiorum) о VI о vixs(it) ann(is) о XXVI qui dc­ciderunt о in exped(itione) 10 [Pâ]rt(h)[ijca [о J CorneKia vagy -ius) l-l & w Perinthosban két síremlék is előkerült, amelvet a legio I adiutrix VI cohorsában szolgáló katonáknak ál­lították: СП. III 7396; AK 1976. 640. A síremlékek keltezéséhez és Caracalla parthus expeditiójához kötéséhez ld.: SI-EIDKI 1976, 132-134. SPF.IDF.I. 1985, 607. AK 1972. 598 (Kphesos); CIL VIII 2564 (Lambaesis). Összefoglalóan ehhez ld.: ROSKNBKRI.HR 1992, 117. 1 1 L. ehhez egyenlőre Alföldv (.. korrekcióját: LŐRINC./. 2004, 301

Next

/
Thumbnails
Contents