Folia archeologica 52.
Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből
92 PROIIÁSZKA Pi :I к ismertek még Angliából, melyek lelőhelye azonban kérdéses, 10 4 mivel magángyűjteményből, illetve kereskedelemből származnak. Az Ashmolean múzeum gyűjteményében őrzött kenőcstartó felületén egymással játszó és birkózó cupidok vagy puttók vannak. 10 5 Ehhez hasonló, de két gyümölcsöket gyűjtő puttót ábrázol a British Museum gyűjteményében található példány. 10 0 A borostyán kenőcstartókon számos ábrázolás és díszítés figyelhető meg. Ezek egy csoportja, a Pan, Silenos, Bacchus és groteszk fejek - köztük a gerháti sír példánya - egyrészt a Bacchus/Dionysos körrel, másrészt a színházzal és sporttal állnak kapcsolatban. 10 7 Az antik dráma és komédia szereplői azonban nem csupán a szelencéken, hanem számos használati és dísztárgyon megtalálhatók. 10 8 A Csengery utcai groteszk fejet Bella Lajos a ludi Osci babonás és fösvény öregjével Pappus-szal azonosította, aki a paraszt színjátékokban mindig a rászedett vén kapzsijának a szerepét játszotta. 10 9 Hozzá hasonló borostyán fej található a nijmegeni múzeum gyűjteményében. 11 0 A gerháti sír szelencéje szintén ebbe a sorba tartozik, de az asszimetrikus arcot rövidre vágott haj keretezi, illetve a bal halántékról vaskos hajcsomó (cirrus) nyúlik hátra. Az arc és fejforma számos más köztársaság- és császárkori tárgyról - így büszttel díszített ezüsttűről (6. ábra 4), mérlegsúlyról, kerámiáról - ismert 11 1 és egyrészt bokszolóval (pugilist), 1 1 2 másrészt apotropaionnal, egy púpos rabszolgával, azonosítják. 11 3 Ugyan a hasonló ábrázolások alapján mindkét lehetőséget figyelembe kell venni, de a hajtincs illetve az arc eltorzult vonalai miatt a szelencét díszítő faragott fej inkább eg)' bokszolóé lehetett. A gerháti sírban talált szelencét éppen a többi melléklet miatt a 2. század utolsó harmadára, 3. század első felére datálták, 11 4 pedig a többi kenőcstartó illetve a borostyán faragványok tekintetében készítésének ideje az 1. század második és a 2. század első felére tehető. Hozzá hasonlóan kell datálni a szőlőindát is. Mindkettőt az aquileiai műhelyekben készíthették, ahonnan a kereskedelem útján jutottak Pannoniába. 11 5 A gerháti faragványok készítése illetve a sírba helyezése között több mint száz év telt el, így mint az más tárgytípusoknál (ezüst- és bronzedények, ékszerek) esetében megfigyelhető, feltehetően az elhunyt családjának generációkon keresztül őrzött használati tárgyai közé tartozott. A zsemleformájú, hosszú hengernyakú és szájánál kihajló peremű világoskék üvegpalack a gyakori típusok közé tartozik Pannoniában. 11 6 E Isings 82 formájú B2es változatú darabok a Római Birodalomban az 1. század végétől illetve a 2. század elejétől jelennek meg és gyártásuk egészen a 3. század végéig tartott. 11 7 A panno1»! CARINA CALVI 1977, 102. 111 5 BROWN-HENIG 1977, 28, Pl. Illa—b. A 7 cm hosszú és 4,3 cm széles, valamint 4,8 cm magas kenőcstartó lelőhelye sajnos ismeretlen, К» BROWN-HENIG 1977, 31. M' LD. erről BIEBER 1961, 40-42, 'О» CAIN 1988, 107-116. •О« BELLA 1895, 394 Pasquinucci 1983, 276, Fig. 3-4, 280; GÖMÖRI 1994, 81. Agyagból készült maszkját ld: BIEBER 1961, 100, Fig. 373. és 247, Fig. 817, 249, Fig 825. ПО GÖMÖRI 1994, 81. i" Mini arról a szintén borostyán csöngőről, amely Poetovia nyugati temetőjének 785. sírjában, gladiátorsisak, cikáda és gyümölcs formájú nyakláncra fűzött díszítményekkel került elő: ISTI NIE 2000, Tab. 177, Nr. 785, 4-10.. Ld. a csüngőkhöz: BERTI 1970. ИГ К АТ. A PASSION 203, Nr. 109, 287, Nr. 146. 1 1 3 HOFFMANN— С LAER 1961, 161, ahol felvetették, hogy akár egy szíriai atlétát is ábrázolhat. »« Kvr. AQLILEIA 103. US STRONG 1966, 92-93; BROWN-HENIG 1977, 31; CARINA-CALVI 1977, 100; PASQUINUCCI 1983, 273; CARINA-CALVI 1994. 46 BENKÖ 1962, 56-63. Ii? I SINGS 1957, 99.
