Folia archeologica 52.

Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből

86 PROHAS/.KA PÉTER Henkel nyomán

4

0 a 3. század elejére datálja és fő elterjedési területeként a rajnai és dunai tartományokat adja meg.

4

1 A gerháti női sír alapján a cakkos díszítésű ezüst és bronz gyűrűket még a 3. század közepén, második felében is viselték. Míg a férfiaknál a gyűrűk, elsősorban az aranyból és ezüstből készültek, a köztársaság valamint koracsászárkor idején státusszimbólum szerepet töltöttek be,

4

2 addig a nők elsősorban ékszereként viselték őket. A Kr.u. 1. század folyamán azonban változás figyelhető meg a gyűrűviseletben, egyrészt széles körben kezdik viselni a különféle típusokat, másrészt egyre több darabot viselnek ujjaikon - mint az a gerháti női sírnál is megfigyelhető - már nem csupán a vezető réteg tagjai.

4

3 Az arany fülbevaló pár a megformálása alapján jól illeszkedik a középső császárkori példányok sorába. Figyelemreméltó, hogy míg az egyik végén kerek, addig a másik végén nyolcszögoldalú alapon található az aranylemezből készült félgömbszerűen kidomborodó díszítmény. Ugyanakkor mindkettő felületét sugarasan kidomborodó bordák borítják és a félgömb közepén lévő foglalatban pedig kerek üvegpaszta van. A gerháti női sírból származó két fülbevaló azon 2. és 3. században széles körben elterjedt típus változata, melyre a kerek, a négy-, valamint a sokszög alakú gomb és a középen elhelyezett paszta, féldrágakő vagy gyöngy jellemző.

4

4 Míg az egyszerűbbeknél az aranylemezt vágják formára és hajlítással, illetve a felület áttörésével díszítik,

4"' addig azon változatnál, melybe a gerháti pár is tartozik, a karika/S formájú aranydrót végén található gomb félgömb vagy dobozfórmájú és ezt díszítik a már említett módokon. A típus a 2. században az arany drótfülbevalók díszítésével jelenik meg, melynek számtalan változata van, sőt egyik altípusánál gyöngy vagy kő csüngők is lógnak a felforrasztott díszítmény alján.

4

6 Kialakulásának hátterében az itáliai-római és a hellenisztikus-római fülbevalóformák és ötvösművészet egymásra hatását kereshetjük.

4

7 A csaknem kivétel nélkül aranyból készült fülbevalók a birodalom európai területei mellett a kisázsiai és afrikai provinciákban egyformán megtalálhatóak. A 2. és a 3. század folyamán végig viselték a típus különböző változatait,

4

8 amit a datálható körülmények között felszínre került darabok mutatnak.

4

9 Számos példány ismert Pannoniából,

50 többek között Dunaújvárosból és Szalacskáról.

5

1 A gerháti sírban talált két fülbevalóval megegyező darabokra a szakirodalom áttekintése során ugyan nem akadtam, ám ennek ellenére a fő típus egyik változatának kell tekintenünk őket. « HENKEL 1913, 215-217. 4I Rí HA 1990, 43. « ERGÜN 1999, 713-714. « BÖHME 1978, 3; ERGÜN 1999, 715-716. ALFÖLDI 1957, 430-431; ALI.ASON-JONES 1989, 9, aki ezen típusú fülbevalókat all. típusba sorolta A britanniai római fülbevalók feldolgozásánál v.o. JOHNS 1991, 57; POPOYIC 1996, 1 19-121, aki a VI. és VII. típusba sorolta őket; POPOYIC 1997, 26. 's Ld. egy essexi fülbevalónál: JOHNS 1991, 57, Nr. 4. 4ÍI BÖHME 1974, 8; Popovic 1996, 119-121; BÖHME-SCHÖNBERGER 1997,64. 47 BÖHME 1978, 15; BÖHME-SCHÖNBERGER 1997, 54-56. M ALFÖLDI 1957, 430; ALI.ASON-JONES 1989, 9; I'OPOVIC 1996, 119-121. Ugyan egy négyszögletes gombú fülbevalópár (GRABSCH 1971, 140, Taf. 34/6-7) volt a vemaniai táborban talált kincsleletben, amit a további ékszerek illetve az érmek alapján a 4. század első éveiben rejtettek el: GARBSCII 197 I, 152-154). I" POPÖVIC 1996, 120-121. így például a Magyar Nemzeti Múzeum 1885-ben két Bulgáriában talált női sír mellékleteit vásárolta meg, melyeket Caracal la bronzpénze datált a 3. század első harmadára. Az ékszerek között három közepén kőberakással díszített kerek és egy hatszögletű gombú fülbevaló volt: Pulszky 1885, 197-198. Pozsarevácról több darab; Kerek korongalakú díszítménnyel a felületén domború levéldíszítménnyel (MNM 100/1884.3), hasonló forma, de sziromszerű díszítéssel (MNM 100/1884.7.2), hatszögletű alappal és sziromszerű díszítéssel (MNM 100/1884.7.3). Nagyberki-Szalacska: kerek alap és sziromszerű díszítéssel (MNM 4/1934.16), illetve kerek, de sugaras díszítéssel Szőnyből (MNM 52.2.16). >i ALFÖLDI 1957, 430-432; GARBSCH 1971, 145.