Folia archeologica 52.

Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből

82 PROHÁSZKA PL ! KR 10. Üvegpalack (ltsz.: MNM 1/1932/10) zsemle alakú testtel, felfelé keskenyedő hosszú hengernyakkal és vízszintes betűrt szájperemmel. Kékeszöld színű. Magasság: 16,9 cm, száj szélesség: 5, cm, talp szélesség: 9,5 cm (2. ábra 5). 1 I. Herennia Etruscilla sestertiusa. Avers: A császárnő mellképe profilból, körülötte HER ETRVSCILLA AVG felirat. Revers: Álló női alak két oldalán derekáig érve egy bika és eg)' oroszlán, fenn PMS C-OL VIM felirat, lent az alakok alatt AN XII. (ltsz.: MNM 1/1932/11) (2. ábra 6). A SÍR LELŐHELYE ÉS KÖRNYEZETE A lelőhelyről, valamint a tárgyak előkerülési körülményeiről a Római Gyűjtemény leltárkönyvében a következő pár soros feljegyzés található: „Szöny, (a) Fűzítő és Szöny közli orliáz mellett a vasúti/Duna felőli anyagároktól Fűzítő (felé) kb. 300, az országúttól 20-25 lépésre kb. 3 méter mélyen padmalyos fóldsírból 16 vasszeggel együtt lelte az eladó. " A Petrovics Jenőtől származó adatok alapján nyilvánvaló, hogy a tizenegy lelet egy római sír melléklete volt, nem pedig a helyi lakosoktól vásárolt szórvány anyag. A lelőhely lokalizálásánál az országút és a vasúti őrház jelenthet segítséget, melyet ugyan már lebontottak azonban a régi földhivatali térképeken még szerepel (3. ábra). A 68. sz. őrház a Komárom-Szőnyből Almásfüzitő felé vezető országút és a Budapest-Komárom vasútvonalat által bezárt területen állt. A helyi lakosok ezt hívták Gerhát-őrháznak és a lelőhely is róla kapta a nevét.

8 Tőle kelet-re az út mellett hosszan elnyúlóan agyag kitermelésére szolgáló gödör terült el, melytől - a leltárkönyvi bejegyzés alapján - Almásfüzitő felé 300 lépésnyire (mintegy 100 méterre) és az úttól peclig 20-25 lépésnyire (mintegy 7-8 méterre) volt a sír lelőhelye. Itt került elő 3 méter mélységben a padmalyos temetkezés. Ezen a területen az 1930-as években további leleteket is találtak, melyek Kállay Ödön - a szőnyi leletek fáradhatatlan megmentőjének - a gyűjteményébe jutottak.

9 Az egyre nagyobb számban előkerült leletek illetve az olajgyári beruházások miatt 1940-től újraindultak a régészeti feltárások Komárom-Szőnyben. Az őrháztól északra a Duna melletti területen Barkóczi László és Radnóti Aladár ásatása egy római fazekas telep maradványait hozta a felszínre,

1

0 ugyanebben az évben majd 1944-ben több mint száz sírból álló temetőrészietet tártak fel.

1

1 E temető, melyet a Gerhát-temetőként jelöl a szakirodalom, a fazekas teleptől illetve a Duna régi holt ágának nyomaitól délre kezdődött és egészen az. országútig terült el.

1

2 Az országút mellett nagy számban és több rétegben birituális temetkezések kerültek elő.

1:

1 A feltárok véleménye szerint a római katonai tábortól keletre fekvő temetőben a katonák és hozzátartozóik nyugodhattak.

1

4 E sírok mellékletei, meglehetősen szűkszavú leírással már a Kállay gyűjteménybe is jutottak, azonban mind ezek, mind pedig a Radnóti-féle ásatás feldolgozása napjainkig nem történt meg. Csupán az éremanyagot

1

5 és az üvegeket

1

6 közölték. Az érmek alapján a temető az 1. század végétől (44. sír » BARKÓCZI 1949, 68; BÓNIS 1979, 99. (

l A leletek a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében találhatóak és napjainkig közöletlenek. I" BARKÓCZI 1949, 68; BÓNIS 1979, 99. И RADNÓTI 1946a, 39. I'-' RADNÓTI 1946a, 39. 1:

1 RADNÓTI 1946a, 39. A temető kiterjedését jól mutatja, hogy a műúttól mintegy 130 méterre még találtak sírokat. RADNÓTI 1946a, 39; BARKÓCZI 1968, 61-62; SZÁMADÓ 1997, 156. IS BÍRÓ-SKY 1977, I 10-111; F MRU 3, 195-196. V.o. PROHÁSZKA 2001, 229. I" BARKÓCZI 1968, 59-86.