Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA AQL INCI MBAN 69 sacerdos Urbis lenne.

3

2 Mellette egy lovagrendű, Appianos nevű személy is Romára utaló papságot viselt. Ujabbkori, de bizonyíthatatlan felvetések értelmében talán azonos a történetíróval.

3

3 Epitaphiumának versbe szedett görög nyelvű feliratán

34 a következő formában utal az általa viselt papi tisztségre, ebben az alakban egyedülállóan: „I'ofpri/ç rtaxpvaeoio Tv%iiç lepaziöa". Sacerdos Urbis Romae mivolta a jelzett papságnak kétséget ébresztő, elsősorban az Urbs (vagy. gör. polisz) kifejezés azaz a tárgy hiánya miatt is, akár a feljebb tárgyalt thraciai és daciai (vö. 8 j.) példák esetében, javasolt keltezése a forrásnak korábbi, mint az összes többi ismert pap (2-1'5.). Másrészt a történetíróval való egyébként nem bizonyítható azonosítása

3

5 alapján keltezett szöveg szerint esetleges papsága éppen arra az időszakra tehető, amikor a templom és a rómavárosi központú kultusz kiépülőben volt. Azonban nem csak az. nem világos, hogy milyen Romához kapcsolódó sacerdotiumot viselt, hanem az. sem, hogy hol viselte ezt a papságot. Urbs Roma Aeterna sacerdotiumára eddig csak nyugati példák utalnak. Nem zárható ki, hogy valamelyik görög nyelvterületen fekvő nagyváros Roma templomában volt pap, az idézeti thraciai és daciai példákhoz hasonlóan, és ez a papság jóval a hadrianusi kultuszalapítás előtti időből eredő hivatal is lehet.

3

6 A papi tisztére utaló görög kifejezések is inkább a közel azonos Dea Romára, mint a görögül a polisz sző használatával kifejezhető Urbs Romára utalnak. Ez utóbbira valóban a polisz kifejezést használták, ahogy ez. a görögül író Athenaeusnál olvasható.

3

7 A bemutatott feliratok értelmében Italiában, Gallia Narbonensisben, Noricumban és Africa Proconsularisban sacerdos Urbis Romae Aeternae (3-7.), Dalmatiában, Pannónia Inferiorban és Mauretania Caesariensisben sacerdos Urbis Romae (2, 8-10.), míg Numidiában sacerdos Urbis a papok címe (9-10.). Mellettük az érem körirata szerint ugyanezt a papságot viselte Severus Alexander, sacerdos Urbis címmel, egy Antiochiában vert különleges érme hátlapi körirata szerint (12.), vagyis általa a két taggal feltüntetett papi cím viselőinek száma háromra emelkedik. Mindhárom címfelirási forma egyazon papi tisztség megjelölésének látszik, amelynek formaszerű teljes alakja a sacerdos Urbis Romae Aeternae lehetett, A 7. sorban a/. AE-ba átvett közlés szerinti el hfaruspex?] kiegészítési javaslat valószínűleg nem helytálló. Egy pontifex Thraciá

ban sem foglalkozott haruspicinával, ahogy az európai tartományokban máshol sem, legfeljebb a haruspicina őshazájában néha azaz Etruriában, teljesen eltérő történeti hagyományokból fakadóan. A kevés vonatkoztatható latin nyelvű thraciai felirat közül, kettő szerint is (ebből a második a tárgyalt párjának látszó): AE 1974: 582 - Thracia, col. Apri: M. Sc.urricius ('.. /. Vol. Rufî\nus ae[d.] q. llvir i. d. pontif. c. ('.. Aprenfsiujm vix. ann. XI. \ h.s. e. | et Valeria [Se]cunda vix. ami. XXV II s. е. \ С. Scurrifcifus Rufus et Scurricia Maxi\miana /—]; AE, 1957: 294 — Thracia (?),col. Serdica (?): ('.. Valerio ('.. f. \ Pap. Valentia\no p. p. leg. I Ital. \ Sever, praef. | leg. I adiutric. \ Severianae | ('.. Val. Plautia\nus eq. R. pontif. \ et Ihiiral. col. \ patri | I. d. d. d. A pimtificatusl viselő személyek a municipális arisztokrácia tagjai, akik közül egyik a pontifexi méltóság birtokában pályázott a Ilviratusra, amelyet be is töltött. A Ilviratusra a pontilkatust követően ugyanúgy et kötőszóval utalt. A 7. a javasolt formában teljesen kiírt hfaruspex?Jel a leghosszabb sor lenne a feliraton belül, a többinek másfélszerese, de rövidítve sem fogadható el. A második feliraton szereplő személyek rokonsága sem kizárt a tárgyalt feliraton szereplő Valeria ('.. I. Valentinával. Valószínűbbnek látszik, hogy a H betűnek látszott hasták a llvir kifejezés első tagjai, amelyek a kérdőjel elé nagyobb valószínűséget képviselőén javasolhatók. Biztosabbat a feliratos mező állapotáról, szemben a tartalommal, csak személyes vizsgálat nyomán lehetne állítani. Például lehet sérült (karcolt) a feliratos mező, lehet palimpsestus a korábbi felirat betűnyomaival, vagy egyszerűen kőfaragói hiba következtében is alakulhatott a Il-es szám 11 szerűvé, amelyet vakolással javíthattak. •43 GOUKOWSKY 1998, 835-856; továbbá Siros 2004, 115-138. ч Bulletin Épigraphique, Paris 1988, nr. 69 = SEG 35 (1988), nr. 1045 = I.' Année Philologique 64, Paris, 1996, nr. 1340. •> Ld. SIPOS 2004, 129-134. :

w Vö. pl. (41., III, 399, Pergamon - ahol Roma és Salus kultuszát együttesen látta el egy sacerdos-, ki. még M

K.IJ.OR 1981. Athenaeus, Deipn. VIII, 361 e-f.