Folia archeologica 52.

Kovács Péter - Szabó Ádám: Újabb latin feliratos átoktábla Pannoniából

ÚJABB LATIN KF.LIRATOS ÁTOKTÁBLA PANNÓNIÁBÓL 53 illető elnémítására vonatkozó átkok, illetve gyakoriak az ellenátkok is. A feliratokon megszólított alvilági istenek (feliratokon egyszerűen Dii Inferi) között igen gyakran szerepel az alvilág ura Hades (Pluto, I)is Pater (CIGP Cat Nr. 16 = AE 1929:228) és felesége, Persephone. De további, chtonikus aspektussal is bíró, vagy az. átok természete miatt (pl. bosszú) segítségül hívott istenség is fontos szerephez juthatott (pl. gyakori Iuppiter, Nemesis stb.). Mellettük a klasszikus Pantheónon kívüli, kevésbbé ismert orientális eredetű isteni és emberfeleti hatalmak is előfordulnak. Gyakran kérték továbbá helvi istenségek, nymphák támogatását is, mint Bathban Sulis-Minerváét. Rajtuk kívül alvilági démonokat is gyakran említenek a tabulae defixiones (leggyakrabban a Manes szerepelnek, de Abrasaxot is többször hívták segítségül: pl. CIGP CatNr. 50). A táblák nyelve az esetek többségében a görög volt, továbbá gyakran alig, vagy egyáltalában nem megfejthető mágikus jelekkel (ún. charaktérekkel) rótták, illetve éles stvlusszal karcolták tele a táblákat (CIGP CatNr. 12-17, 48, 50, 69, 111, 125, 152 = KOTANSKY 1994, Nr. 13-16, 18; KOTANSKY 1994, Nr. 19-21.

1

2 ). A legtöbb esetben még akkor is a varázserejűnek tartott görög volt az átoktáblák nyelve, amikor bizonyosan latin anyanyelvű, vagy inkább latinul tudó, ezzel szemben görögül alig, vagy egyáltalán nem tudó emberek voltak a táblák készíttetői és az ott említett személyek (ld. pl. CIGP CatNr. 50, 69).

1

3 Erre igen jó példa az egyik ismert latin feliratos átoktábla is, amelybe görög szövegű részletek is bekerültek a lényegi részben (CIGP CatNr. 16 = AE, 1929: 228). A jóval magasabb számú görög feliratos/mágikus táblák és az itt bemutatott első magyarországi területről előkerült pannóniai latin nyelvű átoktábla mellett ismerünk még néhány latin feliratos táblát is. Pl. CIGP CatNr. 16 = AÉ 1929: 228, Carnuntum; Alj 432, Poetovio; Al J 557, Siscia; KOTANSKY 1994, Nr. 17, Vindobona. Az utóbbi tábla, bár latin betűkkel írták, a görög textusokban megszokott mágikus neveket és szöveget tartalmaz. Nagy kár, hogy a vélhetőleg viszonylag bonyolult elátkozási szertartás elemeiről, a járulékos áldozatokról és fizetségről, a végrehajtó, azaz a tettet formaszerűvé és érvényessé tevő személyről semmit nem tudunk meg általában a táblák nyomán. Különösen érdekes lenne, ha olyan adat bukkanna fel, amelyik eredményes átokról számol be. Az itt bemutatott ólomtábla valószínűleg nem volt aprólékosan összehajtogatva, legfeljebb a törésnyomból kiindulva kettéhajthatták, de nem pontosan a felénél. Ezáltal kizárható, hogy capsulába került volna bármikor is, valószínűleg vagy vízbe dobták vagy szentély, esetleg temető területén rejtették el. Vízkőnyoni most nincs rajta, de a vízkövet a múzeumba való bekerülése előtt is eltávolíthatták róla. A jól látható korroziónyomok mindenesetre víztől is keletkezhettek rajta. Mivel a szövegből nem derül ki az átok oka, így az eddig megismert defixiók

14 okaival sem vethető össze a szöveg. ÖSSZEFOGLALÁS Az új, pannóniai átoktábláról összefoglalóan a következőket lehet megállapítani: 1. Nem szerepel rajta istennév. 2. Az elátkozni kívánt személy egy nő, Ursa volt. Nevéből azonkívül, hogy latin nyelvközegből származott más nem állapítható meg, általánosan elterjedt névről van szó.

1

5 i'-' Nr. 20: Ni MI in 2005, 89-98. " CIGP p. 64. И Ld. AUDOLI.KNT 1904 (1967), 89. > • Vő. OPEL IV, 187.