Folia archeologica 52.
Kovács Péter - Szabó Ádám: Újabb latin feliratos átoktábla Pannoniából
ÚJABB LATIN FELIRATOS ЛГОКТ Alii. Л PANNONIÁBÓI 51 1. ábra. Az átoktábla fényképe (Fotó: Kovács P.) Abb. 1 Die Fluchtafel (Foto: P. Kovács) 2. ábra. Az átoktábla rajza (Rajz: Szabó A.) Abb. 2 Die Fluchtafel (Zeichung: Á. Szabó) ten a deffigo] állítmány követ. A sor több és kisebb betűt tartalmaz a többinél. A sor végén állhatott a kötőszó is [... et], amely a következő 6. sorral kapcsolta össze az előtte állókat. Ha itt is két függőleges vonással jelölték az E betűt, mint a 6. sorban kétszer is, úgy még kevesebb helyei foglalt az amúgy is kisebb betűs soron belül. 6. Az utolsó sor olvasatánál és kiegészítésénél biztosra vehetjük, hogy az első szó egy -es végződésű plurális accusativus, amely a defigo állítmány előtt található, továbbá a főnév bizonyosan egy testrész latin neve: ahogy nehezebben de azonosítható módon olvasható: uiigcs, azaz ung(u)es. Az előzmények függvényében, vagyis, hogy a test után a bőr következik, a legvalószínűbb eshetőség, hogy az ungues alak vulgáris alakjával állunk szemben, ahol a labioveláris g w már leegyszerűsödött (Id. ugyanezt az alakot: AE, 1901: 183). ' Ugyanitt az N betű szárait sem kapcsolták össze. A szó előtt kötőszónak kellett állnia, azaz legvalószínűbben az et szócskának. Ahogy szó esett róla ez az 5. sor végén állhatott. A 6. sor szintjén a tábla sarka letörött, azonban a V betű felső szárvégei megmaradtak, egyébként a sor kezdő vonala ugyanaz, mint a 2-3. és 5. soroké. Semmi sem utal arra, hogy a defixio okát a táblán megnevezték volna, nincs is hely rá. Hiányzik továbbá az átoktáblák esetében gyakori feltételes mondatrész. Ezt az állítmány praesens imperfectuma is világossá teszi. Az átok szerzője megnevezte a valószínűleg külsődlegesen és belsődlegesen egyaránt értett teljes test (corpus) után annak olyan részeit amelyeken jól feltűnő módon mutatkoznak meg a tünetek. Az a kór, amely a szemeken, a test bőrfelületén, illetve az ujjakon mutatkozik meg, végsősoron pedig a test egészét érinti a néhány szavas tábla szövege nyomán nehezen azonosítható, azaz nevezhető meg összefoglalóan. Az sem állapítható meg a felsorolásból, hogy egyenként óhajtotta volna az átokszerző megbetegíteni a címzettet, vagy tünetegyüttes által jellemezhető betegséget küldött rá. A megnevezett testrészeken az egyik javasolható azonosítási lehetőség szerint a szárazlepra szokott a jelzett sorrendben mutatkozni. A szárazlepra a megnevezett testrészeket érinti elsősorban, végsősoron az egész testet. ( i Ennek alapján óvatosan feltételezhető, hogy talán szárazleprával óhajtotta haragosát meglepni az átoktábla szerzője. VAANANEN 1982 3, lOti, NR. 94. " Köszönjük Dr. Ibldv-Schedel Emil (aki lepratelepeken töltött hosszú idő alatt a betegség gyakorlati szakértőjévé vált) segítségét a tünetegyüttes nyomán feltételezhető kór meghatározáshoz.
