Folia archeologica 52.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén

44 I . DOBOSI VIOLA Az őskőkori lelőhelyeken talált díszes, harmadkori csigahéjak a pilismaróti lelőhelyek feltárásáig egzotikus tárgyaknak számítottak. A szobi ékszercsigadepot

4

2 mellett a lelőhelyenkénti 1-2 ékszercsiga igazi kuriózumnak számított. Ma már nem az.

4:

1 Különösen nem a Duna-kanyarban, ahol a nyugat-börzsönyi miocén kori rétegek kiékelődnek a felszínre, a csigahéjlelőhelyek ma is könnyen hozzáférhetők.

4

4 KŐESZKÖZ NYERSANYAGOK Egy közösség nyersanyag felhasználását az eszközkészítési (formai és technológiai) hagyományok, beszerzési lehetőségek vagy az igényesség határozza meg. A Pilismarót környéki epigravettiek technológiája a pengehagyományokat folytatja, ám nem túl magas színvonalú. A felhasznált nyersanyagok azonban a hozzáférhető és alkalmas nyersanyagok csaknem teljes spektrumát képviselik. A beszerzési területek két szélső pontja keleten a Kárpátokon túl a Prut völgye

4"' (Bánom, Bitóc, Tetves), nyugaton az Alpok keleti völgyei

4

0 (Bánom, Bitóc, Tetves, Pálrét), északon a Fehér-Kárpátok.

4

7 Néhány eszköz (talán) észak-nyugatról, a sziléziai végmorénákból származó erratikus kova (Bitóc). A radiolaritok többsége valószínűleg a közeli dunántúli forrásokból származik.

4

8 Egy része a Dunántúliközéphegység jurakori kovapadjainak kaviccsá gömbölygetett törmeléke. A Prut völgyi nyersanyag amellett, hogy rendkívül tetszetős és kiváló minőségű, egy olyan kapcsolat lehetőségét támasztja alá, ami fennállhatott EsztergomGyurgyalag (ahol a nyersanyag 80%-a ez) és a Duna-kanyar kortárs epigravetti telepei között. A tipológiában-technológiában mutatkozó különbségek kizárják, hogy Esztergom lelőhelyet Pilismarót köréhez kapcsoljuk, így több lehetőség adódik: vagy a közvetlen kapcsolata két telep között vagy ( a korszakra, illetve epigravetti körre vonatkozó) azonos nyersanyagbeszerzési lehetőségek (ismeretek, hagyományos utak, bejáratott cserekapcsolatok),

4

9 vagy mindkettő. Az obszidián a hagyományos obszidiánvidékről, a Tokaj-Eperjesi-hegység különböző pontjairól származik. Míg a felhasznált nyersanyagok egy része helyiregionális és gyűjtőhelye egy kissé esetleges, a nyersanyagok másik része (obszidián, hegyikristály, pruti kova, kvarcporfír, borostyán) csak célirányos beszerzéssel hozzáférhető. « GÁBORI 1969. 1:

1 Az sem kizárt, hogy a korábbi ásatásokon a nem kortárs („lösz-csigák") csigahéjakat nem számították a hagyományos régészeti leletek közé, s nem őrizték meg. Würm végi löszben, hiteles kultúrrétegben előkerült miocén csigahéjak még akkor is az ember által (akármilyen célból) odaszállított (manuport) tárgyak, ha megmunkálás nyomai nem fedezhetők fel rajtuk. ' < SZABÓ 1983, 306. « VARC;A 1991, 268. •»> DOBOSI-GATTKR 1996, 48 I" A közkedvelt zölden márványozott, májbarna radiolarit, amely a szlovákiai folyók közvetítésével jutott el idáig. BÍRÓ-DOBOSI 1991. I!

l Ezt látszik megerősíteni, hogy a kortárs Szeged-Ol halom lelőhelyen is előfordul ez a nyersanyag. Tetszetős, ám sajnos egyelőre bizonyíthatatlan az az ötlet, hogy a nyersanyag legcélszerűbb útvonala a Prut és a medence belseje között a Maros völgye.