Folia archeologica 52.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén

36 I . DOBOSI VIOLA Az időszak a tágabb értelembe vett gravetti időszak második fele. A gravetti entitás kultúráiban a közös, összekötő kapocs elsősorban a létfenntartás azonos bázisa, az egységes ökológiai lehetőség és igény, a települési stratégia és taktika optimális alkalmazása az adottságokhoz Csak ezután következik a régészeti leletanyag. A felső pleisztocén utolsó harmadában hazai paleontológiai-sztratigráfiai adatok és a régészeti információk jól egyeztethetők. így a szűk tízezer év relatív kronológiája biztosnak tűnik A markáns klimatológiai eseményekkel tagolt felső paleolitikum késői szakasza, a legtágabb értelembe vett gravetti entitás fiatalabb kultúráinak időszaka. A gyorsuló ütemben bekövetkező és egyre rövidebb ideig tartó éghajlat-ingadozások pontos datálása, a Würm utolsó hidegcsúcsának abszolút kronológiai adatai azonban megerősítésre várnak. " A kritikus 20000 C14 év BP körüli időszak elsősorban a Ságvárian/Kavicsgravetti lelőhelyek kulturális besorolása miatt fontos.

3

2 A késői felső paleolitikum két, közel kortárs kultúrájának esetleges kapcsolata nem tisztázott. Az alapvető különbség az eszközelőállításban mutatkozik. Az epigravettiek (Pilismarót és köre) az. „aranykor"

3'

4 magas színvonalú pengés iparának folytatói, gyengébb kivitelben, néhány ezer év hiátus után. Nem érik el a pavlovien szintjét sem az eszközök méretében, sem a kivitel minőségében, sem a típusok gazdagságában. A ságváriak kavicsmegmunkáló technológiája kevésbé hatékony, a nyersanyag szempontjából pazarlónak tűnik. Az előzmények jóval korábbi időszakra (középső paleolitikum?) vezethetők vissza. A késői felsőpaleolitkum közepének (abszolút kronológiailag 16 ezer körül), régészeti képe mozaikos. Az egymással (legalább) ékszercsiga- és nyersanyagbeszerző vagy cserekapcsolatban álló epigravetti közösségek régészeti hagyatéka a néhány meghatározó általános eszköztípus mellett sok egyedi jellegzetességet hordoz. Minden szempontból egyedülálló az Esztergom-Gyurgyalag lelőhely: kronológiailag „epi-", tipológiailag „gravetti", topográfiáikig tökéletesen a „helyén van", mégis egyelőre párhuzam nélküli leletanyag a Kárpát-medencében.

3

4 A Hideglelőskereszttől a Dömösi kapuig húzódó lelőhelyfüzér utolsó tagja a Dömös község belterületén feltárt településrészlet. Nevezetessége az agancsokkal körülvett sátoralap, mint ilyen eddig egyedüli a hazai telepek között.

3

5 A 16000 körüli települési hullám lelőhelyeinek eg)' részén megtaláljuk ugyanennek a kulturális fílumnak fiatalabb szakaszát. Ez a települési hullám a jégkorszak egyik legutolsó löszképződési időszakához köthető (valamelyik mikrostadiális). Pilismarót környékén Bánom az a lelőhely, ahol ez. a felső kultúrréteg határozottabb, gazdagabb volt az alsónál. F.z a fiatalabb települési horizont, vékony leletes szint még kevesebb eszközzel, települési jelenségek nélkül. Kis vándorló »> DOBOSI-VÖRÖS 1987, 58. A legfiatalabb gravettiek nyugat-európai kortársainak, a magdelénieknek közép-európai elterjedése kapcsán egy, a Kárpát-medencére is érvényes, korrekt szinoptikus táblázatban 20 ezer körűire datálják az utolsó hidegmaximumot. HÖCK 2000, 117. A Kárpátok íve a medencét némileg elszigetelte, ám a nagy éghajlati tendenciákat csak késleltetni vagy hatásukat kis mértékben csökkenteni tudta, így valószínűleg itt is érvényes ez az adat. A régi radiokarbon dátumok kritika nélküli felhasználása félrevezető lehet: а ВС vagy BP jelzések elhagyása 2000 év csúszást jelenthet (egy-egy klímaperiódus ennél rövidebb!) és utóbb még itt a kalibrálás. ™ A MUP, azaz középső felsőpaleolitikum, 30 000 és 20 000 BP közötti régészetének legfrissebb eredményeit a Huulers of the Golden Age cimû tanulmánykötetben foglalták össze a szerkesztők, W. Roebroeks, M. Mussi, ]. Svoboda és K. Fennema 2000-ben. SÍ DOBOSI at al. 1991. 35 V. GÁBORI-CSÁNK 1983.