Folia archeologica 52.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén

30 I . DOBOSI VIOLA Bitóc l-l I. Bitót II. (Bitóc nyugat, korábbi jelöléssel Diós II.) a Diós-torok délkeleti peremén, Dióssal teljesen azonos orográfiai-sztratigráíiai helyzetben. A réncsordákat a hegyekből a folyó gázlóihoz levezető völgy kél oldala ideális az ideiglenes vadásztáborok helye számára. Bánom /-//. A lelőhely megtalálása az erősen mészmicéliumos, világos, homokos lösz kiékelődésének köszönhető. Az eredetileg is lejtős felszín azóta folyamatosan erodálódik, átrendeződik, a természetes folyamatokra még rásegít az intenzív talajművelés. A völgyek felé erőteljesebb a lepusztulás. A humusz 15—20 cm mélyen erősen bolygatott, éles határral elválik az alatta lévő lösztől, amit helyenként felhúz az. eke a humuszba. 25-30 cm-re a felszíntől, de már tiszta löszben találtuk meg a felső kultúrréteget. A 65—70 cm mélyen jelentkező szórványos alsó kultúrréteg alatt tiszta löszben leletmentes ásónyomot mélyítettünk. üregek dűlő Az 1954-ben a régészeti ásatás hagyományos módszerein és eredményein túl az összehasonlító üledékvizsgálatok mintavétele céljából 6,4 méterig mélyítettek egy szelvényt. A 3,4 méterig egységes agyagos (?) löszt csak a kultúrréteg bontja meg (GÁBORI-GÁBORI 1957, Fig. 2. 75. p.). A Duna-kanyar bal parti löszfalaiban, telepein egységesen kimutatható ez a vályogzóna, aminek csak a kronológiai besorolása változik időnként, amely a település időrendi helyzetét nem befolyásolja. A kissé sematikus profilrajzon 1,5 méteren jelentkezik a kultúrréteg, s 2,5 métertől mintegy három méter vastag agyagot jeleznek, a többi homogén lösz.

1

7 A KULTÚRRÉTEG, TELEPÜLÉSI JELENSÉGEK A paleolit lelőhelyek zöme - így a pilismarótiak is - ún. általános funkciójú lelep. Az „általános funkció" azokat a szabatosan nehezen meghatározható, mindennapos életvitellel kapcsolatos tevékenységeket foglalja össze, amelyeknek egyes fázisai igazolhatók az előkerült leletanyaggal. Ezek a kis szatellittelepek a nagy folyók gázlóinál topográfiai adottságaikból, kiterjedésükből és leletsűrűségükből következően rövid ideig lakott vadásztanyák lehettek. A csontmaradványok azonban nem érik el egy nagyvadászat húsmennyiségének feldolgozása után várható mennyiséget, csak néhány napos tartózkodás konyhahulladéka lehet. Az ún. „téli - vagy állandó - szállások" hiányára egyelőre nincs magyarázat.

1

8 A rén, mint faunaelem túlsúlya mellett az agancsok ritkasága vagy hiánya azt jelentheti, hogy azokat valamilyen speciális céllal, akár mint nyersanyagot, ezekről a vadásztanyákról valószínűleg tovább szállították. Bitóc I. telepen ezt nem tartották szükségesnek: az elfogyasztott rénszarvasok agancsa ott maradt a telep peremén. Eszközöket is készítettek-javítottak, s a településeken előkerült egzotikus tárgyak, az okker, ékszercsigák, borostyán jelenléte sem feltétlenül indokolt eg)' pár napig használt vadásztanyán. 1

7 GABORI-GABORI 1957, Fig. 2, Fig. 21. A kalciumkarbonát- és humusztartalom, valamint a hygroszkóposság grafikonja érzékenyebb profilrajzot is megengedett volna. I" SOFKER 1985, 417-432, a közép-orosz síkság telepeinek elemzésekor hosszan sorolja a „simple" és a „residential/complex base camp" közötti különbségeket. Feltételeinek a mai Magyaroraszág területén egyetlen lelőhely sem felel meg.