Folia archeologica 52.
Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából
Iliin I.KSM.ARADVÁNVOK, l'l.f liÁNlATl-MI'LOM KS I F.MFTÓRFSZ.l.FT YISFCRÁDKÓI. Е megfigyelések és leletmentések eredményei alapján elmondható, hogy az iskola és tágabb környezete - bár a korábbi megfigyelések alapján szórványosan bronzkori és feltételezett 9-1 1. századi településnyomokkal 7 0 is számolhatunk egyértelműen a 14-15. században vált sűrűn beépített és lakott területté. A feltárások során több, az egykori középkori városhoz tartozó 14-15. századi objektumot (kút, épületmaradványok, útfelület, pusztulási rétegek) sikerült megfigyelni részben az iskolaépülettől északra, részben pedig az iskolaudvar előtt, a Rév utca teljes hosszában az utca alatt. Noha e régészeti jelenségek pontos rendszere még nem tisztázott, annyi biztosan állítható, hogy az egész érintett terület a 14-15. századi város egyik központi része lehetett. Lelőhelyünkön nem került elő Visegrád török korszakára, a 16-17. századra keltezhető települési nyom sem. A 17-18. század fordulóján Visegrádra érkező német telepesek a falu új templomát középkori eredetű lakóház felhasználásával kezdték építeni 1698-1700 között; ennek iskolává alakítására pedig már az új templom elkészülte után került sot. IRODALOM BÁRDOS 1987: Bárdos, E., Középkori templom és temető Kaposvár határában. Somogyi Múzeumuk Közleményei VIII./1. Különlenyomat, Kaposvár. Вы 1737: Bél, M., Notitia Hungáriáé novae... III. köt. Vienna. BI'RO-SFA 2002: Bíró-Sey, K., Bevezetés и római pénzek gyűjtésébe. C.séiszArkor. Magvar Eremgyűjtők Egyesülete, Budapest. BONA 1978: Bóna, L. Arpadenzeitliche Kirche und Kirthof im südlichen Stadtgebiet vom Dunaújváros. Alba Regiii 16. 99-159. Be/Ás 1990: Búzás, G., Visegrád, királyi jiaUtta I. A kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungáriáim 2.), Budapest. Br/Ás 1992: Búzás, С... A visegrádi királyi palota déli épülettömbjének feltárása. Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. 32-43. DF.RCSF.NYI-HF.U 1979: Dercsénvi, I). - Héjj, M., Visegrád. In: l 'est megye műemlékei II.. Budapest. í.AÁI 1979: Gaál, A., Későközépkori leletek Iblna megyéből I. A szekszárdi Bén Balog Adám Múzeum Évkönyve Vlll-W. (1977-1978) 109-131. GRÓF-GROH 1996: Gróf, I' - Gróh, D„ Régészeti kutatások a Visegrádi Általános Iskola udvarán. In: Dr. Brenner József: A visegrádi iskola története 1923-10/ 1953-ig. Vác. 4-5, Hí Л 1988: I léjj, M., Településföldrajzi megfigyelések. Visegrád a XIV-XVI. században. In: Visegrád 1335. Tudományos tanácskozás a visegrádi királytalálkozó 650. évfordulóján. Budapest. 63-71, Hol l. 1983: Holl, I , Középkori kályhacsempék Magyarországon. ArchÉrt 1 10. 201-229. I IORVÁT 11 1990: 1 lorváth, L, Mátyás kori építkezés az esztergomi várban. (Az esztergomi „Vitéz-palota" régészeti feltárása) In: Mátyás király és a vidéki Magyarország. Szerk.: Gyenisné Landes/ Edit Somorjai József. Tudományos Füzetek 6. lata. HRKNKÓ 1985: Hrenkó, I'., Visegrád legkorábbi részletes térképei. In: Dunakanyar, XXI/2. 47-49. IVÁN 2004: Iván, I.., A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád. MAGYAR 1998: Magyar, F., Visegrád története 1684-1756. Budapest. MÉSZÁROS 2005: Mészáros, ()., Visegrád XV. századi üvegműhelyt-. Magyar Múzeumok, 2005/3. 41-44, 4. MÉSZÁROS 2006: Mészáros, ().. Késő középkori ház Visegrád polgárvárosában - Fő u. 32. (Birkl-telek). Héjj Miklós és Parádi Nándor ásatása (1963). ArcliÉrt 131. 145-163. PISZKAI 1994: Pusztai, I ,: Ollós temetkezés Zsámbékon A 17-18. század fordulójáról. In: /1 kőkortól a középkorig. Tanlmányok Dogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szeged. 531—54 I, SKRFÖZÓ 2004: Serfőző Szabolcs: Mari/elli zarándokjelvények és kegyérmek. IN.: Farbaky, P. - Serfőző, Sz.. (Szerk.) Mariazell és Magyarország. ICgy zarándokhely emlékezete. Budapest. SlKl.osi 1983: Siklósi, Gy., Bencés medalion a székesfehérvári várfal mellől. In.: Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, G. sorozat, 20. 243-245. DL Rt M NYI-HI Y 1958, 454. M KM Adattár, Itsz. 1955.94.
