Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

I ll.tl'l l.l

:N\1.\K.\l>\ \MOK, PI ÉBÁNtATKMPI OM KS I E M E I Ó R ÉS Z. I. E T \ 1st t.RÁllRÓI 281 Viszonylag ritkaságnak számít a középkori-koraújkori temetőkben az ollóval eltemetett halott. Visegrádon a 15. sírban fekvő, részlegesen bolygatott váz. jobb oldaláról került elő egy igen rossz, megtartású, töredékes, összecsukott állapotban a sírba helyezett olló.

fi

l À zsámbéki, 17-18. század fordulójára keltezett 318. sír mellékletei egy jó állapotú olló mellett olvasó szemei és bencés kegyérem voltak.

,i2 Л visegrádi 15. sírból előkerült, a zsámbékihoz hasonló, ugyancsak Szent Benedeket ábrázoló kegyérmet a fentiekben röviden ismertettük. A babonás szokásból eredő, bajelhárító eszközként a halottal együtt eltemetett olló és kegyérem együttes előkerülése a gonosz erőktől való védekezésre utalhat.

1' '' Néprajzi

6

4 és régészeti

1'"' párhuzamok alapján rontáselhárító eszköznek tekinthetjük továbbá a 27. sír medencéjén talált félbetört vas patkót is. Az. iskolaudvaron húzódó temetőhöz tartozik az a három sír, amelyet a 2005-ös ásatástól északra, a régi iskolaépület északi falánál, a kváderkövekkel kirakott lalsaroknál tárt lel Gróf Péter és Gróh Dániel. Az 1,5 m mélységben a falra merőlegesen (nyugat-keleti tájolás) fektetett felnőtt halott kezeit a medence felett kulcsolták össze, mellékletei között igen kopott kegyérem, bronz ruhakapocs és egy gyűrű (?) töredéke volt. A deszkakoporsó oldalai itt is jó állapotban maradtak meg. Az elhunyt felett, külön temetkezésként egy kisgyermek és egy csecsemő csontváza került elő.

f'

6 A temető kiterjedését és a templomhoz viszonyított elhelyezkedését több korabeli ábrázolás is mutatja. Az 1767-re tehető Karpe Mihály, királyi kamarai földmérő által készített Visegrád-térkép

1'

7 még a mostani iskolaépületet jelöli templomként. A korábban már hivatkozott Schade-féle 1773-as felmérésen a templomtól keletre „R Cemeterium" jelöléssel ismerhetjük fel a sírkertet. A Banhöltzelféle 1777-es térképen szintén egyértelműen azonosítható, kiterjedése pedig egybevág a korábbról ismert régészeti adatokkal. Ezen a térképen azonban már a ma is álló, 1773-1782 között épült későbarokk templomot is jelölik, vagyis ebben az időben a lakosság még a régi temetőbe temetkezett. Felhagyásáról nincsenek pontos adataink; egyes - ellenőrizetlen - források szerint az. új, ma is használatos temetőt 1790-ben nyitották volna meg.

ßt

i Ez utóbbit az 1820-as években már biztosan használták: legrégebbi ismert sírköve ugyanis eredeti helyzetéből innen került a Mátyás Király Múzeum sírkőgyűjteményébe.*''

1 A történeti és régészeti források egybevetése azt valószínűsíti, hogy a régi temetőt a 17-18. század fordulójától a 18. század utolsó harmadáig-végéig használták. Felhagyása nyilván összefügg az új plébániatemplom építésével és a Rév utcai régi templomépület iskolává alakításával, amelyről az első adat 1787-ből tudósít. e

l A tárgyat Szőke Balázs restaurálta. <A PUSZTAI 1994, 2. kép. «3 PUSZTAI 1994, 537. "i Soi.YMossv 1933. <» BONA 1978, 108, 112, Abb. 19. Mindkét példát idézi továbbá: Pl SZTAI 1994, 533, 535. IIF

T GRÓI-GRÓH 1996, 4-5, valamint: Régészeti Füzetek. Az. 1984. év régészeti kutatásai, Budapest, 1985. 129. 1,

7 Ol.. SÍI. 207/a. A térképért Mészáros Orsolyának tartozunk köszönettel. Lásd még: HRKNKÓ 1985, 47-49. »» MAGYAR 1998, 151. '>•'Szeles (>vörgy, a visegrádi koronauradalom gazdatisztje feleségének, Horváth Annának 1820-as évszámmal ellátott klasszicista síremléke. Szőke Mátyás szóbeli közlése, valamint: SOPRON lLÓVÉI-SZÓKE 1991, 12-14, 18. kép