Folia archeologica 52.
T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén
(.RWL L LL L.KL.ÓHKL.YL-.K 1'TUSMARÓT KÖRNYÉKÉN 27 biztosít. Szembetűnően ideális hely a megtelepedésre. Л holocénban ezt a dombtetőt is átformálta az erózió. Jelenleg a feltárás területén a domb felszíne 1 I méter hosszan 100 cm-t lejt északnyugat felé, míg a kultúrréteg az ásatási szelvény két ellentétes sarka között csak 40 cm lejt északra a vízszinteshez képest. Azaz, a település idején a felszín lejtése mindössze 2,2-3" volt. ami még kényelmes lakófelszín. Tetves-kló A Pálréti és Diós torok közötti teraszszakasz egy csaknem szabályos, lekerekített sarkú, kb. 250x300 méteres téglalap. Az egyenetlen felszínű, intenzíven művelt felszínről folyamatosan lehetett gyűjteni szórványleleteket. A szobi ásatás keretében, a paleolit ásatás előkészítésére itt nyitotta az első próbaárkot Losits Ferenc. Diós - Bitóc Diós és Bitóc I. ikerlelőhelyek, fenn a platón induló, a jelenlegi országúdba torkolló szűk és meredek diósi árok két oldalán, egymással szemben, légvonalban mintegy 200 méterre. Diós egy jól kivehető, külön a völgy fölé nyúló kis földnyelven található, ami a Duna felé meredeken leszakad, így a Bitóc II. ikerlelőhelye a völgy nyugati oldalán hiányzik. liánom A teraszvonulatnak ez a szakasza is mesterséges-természetes határokkal határolt csaknem derékszögű négyszög. A völgykezdemények, völgyfők, meredek vízmosások a szintkülönbség miatt nem szánthatók össze a nagy táblával. Ezek lesznek az utak-ösvények, később művelés vagy használat híján benőtt cserjés-bokros „természetes" mezsgyék-határok. A szántó délen emelkedő lanka a gerincig, nyugaton enyhe lejtő a bitóci völgy kis sekély mellékvölgyéig, északon meredeken leszakad a bitóci völgy oldalán félhúzódó zártkertekre, keleten egv benőtt, elhagyott földút mesterséges kijárt árka határolja. SZ FRAI IGRÁFIA (3. ábra) Az első régészeti indíttatású és a nyíltszíni felsőpaleolit lelőhelyekre összpontosító rétegtani tanulmány Gábori Miklós és Gábori Miklósné „löszmonográfiájának" második része volt. 1 3 A pilismaróti lelőhelyekkel szomszédos basaharci téglagyár és ezzel szoros összefüggésben a felsőpleisztocén üledékek kronológiai besorolása a/ utóbbi években gyökeres változáson ment keresztül. Pécsi M. 1993-ban megjelent nagy összefoglalójában már mutatkoznak a basaharci profil kronológiájának ellentmondásai: azonos módszerekkel mért adatok között is több mint 100 ezer év az eltérés." 2002-ben egy, a teraszokat és löszöket feldolgozó munkaközösség már egyértelműen a hosszú kronológia mellett döntött: a basaharc i klasszikus talajok az eddigieknél eg)' teljes geokronológiai lépcsővel idősebbek: Riss-korúak. 1' A gravetti entitás lelőhelyeit ez az átrendeződés nem érinti közvetlenül. А/ interpleniglaciálistól a holocénig terjedő időszak sztratigráfiája természettudományos és radiometrikus adatok alapján is megbízható kerete a régészeti kronológiának. 1: 1 GÁBORI-GÁBORI 1957. » PÉCSI 1993, 133. ábra, I-' HAHN T-t al. 2002, 27.