Folia archeologica 52.

Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely

246 MÉSZÁROS ORSOI.YA 1. Az épület mint műhely és munkatér. Mennyiben figyelhető meg a műhely tervszerű elrendezése? Hogyan értelmezhető az épületen belül kialakított szimmetrikus műhelypár? 2. A kemencék típusainak vizsgálata, szerkezeti felépítésük. Elkülöníthetők-e a kemencék (vagy kemencerészek) a három munkafázis szerint? Milyen volt a kemencék szerkezete, hogyan működtek, milyen nagyságúak voltak? 3. A kemencék környezetének, bővítményeinek vizsgálata. Milyen volt a munkatér a kemencék körül, hol és hogyan helyezkedtek el a mesterek? Van-e nyoma a szerszámok, elkészített üvegek, nyersanyag tárolásának? 4. Öntőtégelyek és fémeszközök. Milyen tárgyak azonosíthatók az előkészítéshez és üvegkészítéshez szükséges munkaeszközökkel? 5. Nyersanyag. Helyi nyersanyagot használtak vagy importárut is? Importáru esetén milyen területhez köthetők a műhely kapcsolatai? Megfigyelhető-e hasonlójellegű nyersanyag vagy adalékanyag, mint amit Itáliában használtak akár szárazföldi (Toscana), akár tengerparti területen (Murano, Genova)? 6. Az épület környezete. Megtalálhatók-e nyomai külső, a műhelyhez tartozó építményeknek (pí. raktár)? Az üvegművesség és technológia, a műhelyszerkezet ismereteinek bővítéséhez új adatokkal szolgálhat majd a visegrádi műhely. A műhely európai viszonylatban is a jelentősek közé tartozik, elsősorban a kemencék rendkívül jó állapota és a műhely szerkezete, összetettsége miatt. Nem az üvegműves központoknál gyakran megfigyelhető műhelyrendszer jellemzi (pl. Toscana, Spessart-Eszak-Bajorország), ahol egy nagyobb területen belül a huták gyorsan cserélődnek: az elhasznált hutákat elhagyják és helyettük újakat építenek. Itt egyedi, egy helyben működő, többször megújított műhelyről és kemencékről van szó. A visegrádi műhely működési ideje és helye, mérete, kvalitása és leletei alapján a királyi udvar számára is dolgozó műhely lehetett. Parigini mester valószínűleg megrendelésre készítette terve/elét, melyben a megrendelő szemével és igényei alapján ír le egy műhelyt. Ez a szemléletmód a visegrádi műhelytől sem áll távol, nem kizárt, hogy Visegrád esetében uralkodói kezdeményezésre létrejött műhelyről van szó. Az épület jellege mint városon belül álló, talán lakóhelyként is szolgáló munkahely, valamint a műhely elrendezése és szerkezete, a kemencék típusa és a kőépület környezete egybecseng a korabeli mester által megfogalmazottakkal. A visegrádi üvegműhely szerkezeti és technikai kérdéseinek megválaszolása a kutatás következő lépése. Az épület egyes részeinek és környezetének feltárását még folytatni kell, és a leletek archeomágneses és kémiai vizsgálata is több kérdésre ad majd választ. A régészeti adatok elemzésének ebben a fázisában lehet majd pontosan megítélni, hogy a firenzei mester elgondolása mennyiben érvényes a magyarországi királyi központban álló műhelyre.