Folia archeologica 52.

Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely

Ec;v 15. SZAMDI TOSZKÁN ÜYF.GMI'IIKI.Y 239 6. ábra. Üvegkemence, 16. századi eleji ábrázolás. Manuscriptum: Vienna, Österreichische Nationalbibliothek Albertina. Lat. 10935. Fol. 141 v. (

ST IAIUNI 1999,56.) Abb. 6 Glasofen. Ansicht, Anfang 16. Jahrhundert. Manuscriptum: Vienna, Österreichische Nationalbibliothek Albertina. Lat. 10935. Fol. I41V. (STIAFFINI 1999,56.) kemencék méretét tekintve Parigininéi egyáltalán nem szerepelnek adatok, azt tudni csak, hogy a/ olvasztó- és üvegkemence jóval nagyobb a hűtőkemencékhez kéjjest. A két nagy kemence egymáshoz való aránya sem ismert, nem tudni, hogy a Bit ingucciónál és Agricolánái jellemző másfél-kétszeres arány az üvegkemence javára itt is érvényes-e, egyáltalán ez. az. arány általánosítható-e (7-S. ábra). ESZKÖZÖK Az eszközökről Parigini részletes leírást ad. Az. üvegműhelyek legfontosabb tartozékai az olvasztótégelyek. Az üvegkemencében használják őket az üveg újraolvasztására és megmunkálására. Az edényekhez, szükséges agyag minőségére és beszerzési helyére a legtöbb értekezés tesz javaslatot, többnyire a műhelytől nem túl messze eső lelőhelyekről szerzik be. Jó minőségük alapkövetelmény, hogy a magas hőmérsékleten ne repedjenek meg könnyen, de egyébként gyorsan fogyó eszköznek számítanak. A tégelyeket fazekasmester készíti, aki az agyagot alaposan megdolgozza, aztán hónapokig szárítja. Első felhevítésre az olvasztókemencébe teszik. Biringuccio a következőképpen ír elkészítésükről: [Az említett tégelyeket vagy edényeket a fazekasmester készíti égetésre alkalmas megfelelő agyagból, háromnegyed kar magassággal, ami kis híján egy kar, szájánál és talpánál fél kar szélességgel és két hüvelyk vastagsággal, aminek mindenhol egv-