Folia archeologica 52.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén

FOI.IA ARCIIAK.OLOUCA 1.II. 2005-2006. BUDAI'KSI GRAVETTI LELŐHELYEK PILISMARÓT KÖRNYÉKÉN T. DOBOSI Viola In memóriám Kretzoi Miklós A tágabb értelemben vett Duna-kanyarnak a jelenkori idegenforgalmi vonzerején túl számos régészeti és történeti időszakban volt különösen fontos stratégiai jelentősége a Kárpát-medence közepén. A lelőhelyek tanúsága szerint ilyen időszak volt az őskőkor vége, vagy például a római császárság kora: a Limes őrtornyainak sűrűsége vetekszik a paleolit telepekével. A vidék szerepe a korai magyar századokban közismert. A területet behálózó, különböző gazdasági adottságú régiókat összekötő kereskedelmi vagy hadi utak vonalvezetése is bizonyosan sokkal korábbi előzményeket követ. A jobb parti Pilismarót a Budapest-Esztergom-műút melletti „úti falu", közvetlenül a Duna alluviális síkja peremén. Részben az északnyugatról a helyenként meredeken leszakadó, Würm-végi lösszel fedett késő pleisztocén teraszokon épült. A falu templomát erre a teraszra (Öregek dűlő) építették. A település kiemelkedő helyet foglal el a honi őskőkor-kutatásban a lelőhelyek száma, a kutatás intenzitása és időtartama miatt. A dömösi áttöréstől a hideglelőskereszti kőfejtőig sorjáznak a felsőpaleolit telepek. A telepek aztán a Búbánat-völgytől folytatódnak Esztergom leié és azon túl.

1 Különösen szerencsés adottsága a Pilismarót környéki paleolit lelőhelyeknek, hogv a falu közigazgatási határán belül, szinte látótávolságra van a nevezetes basaharci téglagyár.

2 A bányagödrökben feltáruló oldalfalak vastag löszkötegei máiévtizedekkel ezelőtt geokronológiai sztratotípusok lettek Pécsi Márton munkássága nyomán. Tagolásában a fiatal löszök idősebb szakaszának névadó lelőhelyei Mende és Basaharc, a bánya jól azonosítható, talajokkal gazdagon tagolt, mintegy 10 méter vastag (tszf. 117-126 m között) profiljai.

:

i A löszkitermelés során előkerült őslénytani és régészeti leletek, valamint a régészeti lelőhelyek sztratigráfiája pedig egyedülálló lehetőséget biztosítottak a jelenségek szinkronizálására. Az első paleolit ásatás Pilismaróton 1937-ben volt, az ún. „francia szisztéma" időszakában, amikor nemcsak a francia sztratigráfia és nomenklatúra volt az iránymutató, de a klasszikus őskőkori lelőhelynek még mindig a barlangok számítottak. Az új nyíltszíni lelőhelyek, s ezen belül is Pilismarót becséi illusztrálja az a tény, hogy olyan neves kutatók dolgoztak a lelőhelyen, mint a klímakutató Bacsák György (a Milankovic-Bacsák-féle eljegesedés-elméletet kidolgozó páros magyar tagja, akinek gondos kézírással rögzített feljegyzéseit máig őrzi az MNM Adattára), a paleontológus MoltI Mária, a régész Gallus Sándor, Patay Pál és Gábori Miklós. I lorváth Adolf János, a Duna-kanyar sokat idézett terepkutatója haláláig szemmel 1 A Hideglelőskereszt oldaláról a Duna elmosta a teraszokat és feltehetően a lelőhelyeket is. Л dorogi öblözet keleti és déli peremén nagy eséllyel folytathatnánk a kutatásokat, mint ahogy a l attól nyugatra folytatódó platókon is vannak ígéretes szórványleleteink. - Ami biztosíték arra, hogy a löszképződés üteme, a lösz minősége, a talajosodás minősége nagyjából azonos a vizsgált néhány négyzetkilométeren, s PKCSI 1993, 276.