Folia archeologica 52.

Vörös István: Ló az Árpád-kori Magyarországon

I .О X/ : ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON. 20:! lovakat is tenyésztettek, „melyek gyorsaság és erő dolgában nem megvetendők, de mert nagy a fejük, a közfelfogás szerint csaknem nevetségesek". Magyarországon a „lovak kiválóak, gyorsak tetszetős szépségük figyelemre méltó; azokat tartják közülük jobbnak, melyeket Erdély, Székelyföld és Oláhország nevel. Közülük sokan túltesznek még a török lovakon is, melyek egyrészt a leggyorsabbak másrészt szépek" (OLÁH 2000, 35, 47.). „Nagy tömegben [...] a török hozta be először hazánkban a nemes arabsvérű lovakat, melyek [...] az. egész magyar lóanyagot nemes értelemben átalakították" (HANKÓ 1936, 181.). A 17. század elején Magyarországról török/arab lovakat hajtottak Németországba és Spanyolországba (ÉBKR 1996, 57.). A magyar lótenyésztés történetét, Ruisz Gyula a „nagyobb tenyészetekre befolyást gyakorló vagy pedig azt átalakító lófajták vére szerint négy korszakra" osztotta fel. Ezek közül az első „A magyar ló korszaka" - a honalapítástól a Mohácsi veszedelemig (1526-ig), a második „A török, arabs, perzsa és általában a keleti ló korszaka" - A Mohácsi vésztől III. Károly trónralépéséig (171 l-ig) tartott (RÓNAI 1886, 386, 395-396.). Természetesen mindkét korszakra A keleti ló típus a jellemző. A kelet-európai és a közel keleti „keleti lovak" első hulláma a Kárpátmedencét a késő népvándorlás-kor- magyar honfoglalás korában éri cl. A 18. század végén Magyarországon átutazó angol R. Townson útleírásában jegvzi meg, hogy „nem szabad összetéveszteni az, átlagos magyar lovat a külföldön ismert huszárlóval, mert erre A célra az állomány legjavát válogatják ki" (in.: ÉBER 1996, 147.). De a kaotikus háborús évek alatt ezek „tenyésztésére" nem kerülhetett sor. A keleti típusú magyar katonalovak, illetve a köztenyésztésű keleti parasztlovak nem nagyon hasonlítottak egymásra. A 19. században kerül sor a hadsereg igényeit biztosítandó un. remonda (katona pótló) lóállomány megszervezésre. Évszázad 11-13. Udvari/Egyházi Magán/Főúri lovak/ménesek lovak/ménesek Keleti Keleti Szolgák/katonák Uradalmi/paraszt lovak/ménesek lovak keleti keleti 14-15. keleti, nápolyi, török/arab keleti keleti 16. keleti, török/arab keleti keleti 17. keleti, török/arab keleti keleti 18. angol-német-spanyol-itáliai-moldvai-cserkesz, török/arab, stb. török/arab méntelepek keleti . táblázat. Magyarországi lóállomány alaptípusai A csengelei ló csontváza a ma ismert legkorábbi arab típusú ló teljes csontváz maradványa. Az egyetlen középkori ló, amely csontvázának szakszerű feltárása és felállítása lehetővé tette az archaeozoológiai kutatás számára, hogy nemcsak a lócsontok, csonttöredékek, hanem egy teljes lócsontváz vizsgálatával a 13. század egyik ló típusát megismerhessük, és jellemezhessük. A szegedi Móra Ferenc Múzeum „lócsontváz felállítása" azonban nem példa nélküli Magyarországon. Több mint egy félévszázaddal ezelőtt 1936-ban Kecskeméten a városi múzeum kiállításán volt már egy felállított népvándorlás-kori lócsontváz, amely Kecskemét határában, a Gátéri-Kisszálláson feltárt késő avar temető egyik sírjából került elő (S. ábra). A csontvázat 1905-ben a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Leíró és