Folia archeologica 52.

Mráv Zsolt - Szabó Ádám: Légiós katona elbocsátásával kapcsolatos rescriptum töredéke Kr.u. 240-ből

ELBOCSÁTÓ RESCRIPTI M TÖREDÉKE KR. I . 240-BÓL ban a Philippusok a cohors II Vigilum Philippiana egy katonájának, a thrák származású M. Aurelius M. f. Mucianusnak a hadseregből való idő előtti leszereléséhez járultak hozzá, amelyet a katona megrendült egészségi állapota indokolt. Ma még nem dönthető el bizonyosan, hogy F. v. Saldern véleménye alapján a bronzlemez magán használatra,8 vagy B. Pferdehirt szerint Aurelius Marianus szülővárosában, nyilvános helyen való kifüggesztésre készült.

2

9 Ének mindkét lehetőség mellett felhozhatók. A fennmaradt bronzlemez csak a katona idő előtti leszerelésére vonatkozó császári epistula szövegét tartalmazta, amely az utolsó dokumentuma volt egy hosszabb levélváltásnak. E hivatalos levelezés első dokumentuma ugyanis egy libellas: Aurelius Marianus kérvénye lehetett, amelyet parancsnokának, az akkori praefectus vigiluv

так címzett. A levél szövegét esetleg egy másik bronzlemezre vésték, amely elveszett. A parancsnok saját hatáskörében nem dönthetett az idő előtti leszerelésről, mivel az csak a császár kegyéből (ex indulgentia) történhetett.

3

0 Az ügymenetnek megfelelően e/ért egy - orvosi igazolást is tartalmazó

3

1 kísérőlevéllel továbbította a levelet a Philippusok számára, akik válaszlevelükben (epistula) hozzájárultak a missio ««rához. Különösen fontos, hogy a missio causariat elrendelő dokumentum nemcsak az elbocsátás tényét rögzítette, hanem a megmaradt 20 soros szöveg 3. és egyben leghosszabb részében feltüntették a katona karrierjét és szolgálati útjait is. Eldönthetetlen még, hogy ezt a látszólag különálló szakaszt Aurelius Marianus csatolta az általa összeállított szöveghez.,

3

2 vagy a feltüntetett pályafutás a katona „személyi adatlapjából" kivonatolt hivatalos függeléke lehetett az epistulanak.

3

3 A legionarii elbocsátásával kapcsolatos négy dokumentumból arra következtethetünk, hogy a tabula honestae missionisnak nevezett egyszerű szövegű elbocsátó okmányokat (1) akkor állították ki, amikor a katonát minden probléma nélkül, szolgálati idejének teljes letöltése után tisztes elbocsátással leheteti leszerelni a hadseregből. Az ezzel egyenértékű libellas + rescriptum (subscriptio vagy epistula)

34 tanukkal hitelesített másolata (3-4) pedig azokban a rendhagyó esetekben töltötte be az elbocsátó okmány szerepét, amikor a leszerelt vagy még leszerelés előtt álló katonák elbocsátásukat érintő speciális kéréssel (például idő előtti leszerelésért,

35 missio causariaért,

3

6 különleges instrumentumért) fordultak a helytartóhoz vagy a parancsnokukhoz. A kérvényt - amennyiben a döntés császári hatáskörbe tartozott - ők továbbították a megfelelő császári hivatalba. (Valószínűleg ezt az elbocsátó dokumentumtípust nevezi É7UOTOÁ.IÍ 'Ршцткг)-пек A CiL XVI, App. 8 papirusz segédcsapat katonája.) A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került bronzlemez, részletezően hosszabb szövege és a tanuk általi hitelesítettsége miatt csak az utóbbi csoportba tartozhatott. A dokumentum töredékessége miatt azonban nem tudjuk, hog)' Aurelius Aulusanus pontosan milyen kéréssel fordult az illetékes feletteséhez (parancsnokához vagy a helytartóhoz), csak azt, hogy ez valamilyen formában kapcsolódott az elbocsátásához. Az eredeti dokumentum tehát egy olyan instrumen-'« SALDERN 2006, 304-305. PFERDEHIRT 2002, 415. ™ LEL. Ulpianus: Híg. 3, 2, 2, 2 és CIL VIII, 4594; MANN 2000, 159. Ч SALDERN 2006, 304. SALDERN 2006, 304-305. » PFERDEHIRT 2002, 413. Л resrriptumok fajtáihoz ID. CLASSEN 1977, 17 sk. " MANN 2000, 159. *> Л missio causariaho/. kl. CRASSE 1985, 281-289; WF.SCH-KI.EIN 1998, 88.