Folia archeologica 51.
Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)
A MEZŐBERÉNYI KORA NÉPVÁNDORIÁS KORI SÍR 129 ták meg. A mellékletek között azonban számos olyan tárgy található, amelyek funkciójával kapcsolatban csupán találgatásokra vagyunk utalva. A temetkezés korát kétségtelenül legjobban a két kőberakásos aranycsat határozza meg, melynek számos párhuzama ismert a hunkori leletanyagban. A kő- vagy üvegberakásos cloisonné technikájú aranycsatok gyakran fordulnak elő az 5. századi leletanyagban. A párhuzamok alapján az újabb kutatások arra mutattak rá, hogy a csatok nagyobbrészt a Mediterráneumból származnak. 75 Divatjukat jól jelzi, hogy Angliától a Kárpát-medencéig igen nagy sűrűségben fordulnak elő. 7 6 A kis méret (h.: 4 cm) és a párban való előkerülésük miatt bizonyosan a lábviselet részei voltak, és cipőkhöz tartozhattak, azonban egyes esetekben nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy táskacsatként szolgáltak. 7 7 Hasonló méretű, azonban veseformájú csattestű darabokat a keresi katakombákban az elhunytak lábainál figyeltek meg. 7 8 A téglalap alakú szorítólemezes csatokat Bòna István az ozorukovói torzított koponyás női sírban talált, igen hasonló darab miatt női jellegzetességnek tartja. 7 9 E feltételezés alátámasztásához azonban hiányoznak a további sírleletek, ugyanis az egyetlen és igazán jó párhuzamot jelentő csat a höckrichti/jendrzichowicei leletből ismert. 8 0 Valójában e kis méretű, különféle díszítésű és csattestű darabokat nemtől függetlenül viselték az 5. század folyamán, 8 1 széles körben azonban az 5. század első felében, középső harmadában voll jellemző. 8 2 A sírban nyugvó gyermek társadalmi helyzetét kétségtelenül a végein kiszélesedő arany karperec jelzi. A meglehetősen apró, mindössze 4,5x4,1 cm méretű karperec miatt feltételezte Fettich, hogy a sírban nyugvó személy egy nő volt. 8 3 Az e típusba sorolható darabokat Joachim Werner gyűjtötte össze, funkciójukra is magyarázatot adva. Véleménye szerint mind a római császár, mind pedig a népvándorlás kori arany példányok (Tournai, Apahida, Blucina stb) a vezető réteg fejedelmi/királyi rangú férfi tagjainak rangját jelezték. 8 4 Ennek azonban ellentmondani látszik az 5. századi regölyi női sírban talált karperec. 8 5 A gazdag női sírban azonban nem egy, hanem két karperec volt, és míg az egyik állatfejekben, addig a másik a jellegzetes kiszélesedő formában végződik. 8 6 E párban történt viselése az arany karperecnek, mégha az arany bizonyosan is utal az elhunyt személy társadalmi szerepére, nem a rangjelző funkcióval, hanem sokkal inkább a korabeli viseleti szokásokkal állhatott kapcsolatban. Az 5. századi királyi/fejedelmi sírokban talált karperecekkel szemben a mezőberényi karperec mindössze 4,5x4,lem méretű és 32,5 gramm súlyú. Hozzá hasonlóan kis méretű (4,3x2,3 cm), de valamivel nehezebb (41,64 gramm) egy grossörneri példány. 8 7 A grossörneri temető 19. számú kirabolt gyermeksírjában a karperec mellett ezüstcsatot és -gombokat, valamint egy a pécsüszögihez hasonló, de aranyozott ezüsttel borított zablát találtak a feltárók. A sírt a mellékletek " Böhme 1994, 98-103. és a csatok összeállítása 102, Abb. 23 vö. 107-109. és Schnauder 2002, 156. ™ Böhme 1994, 101. " Schulze-Dörrlamm 2002, 86-87; Schnauder 2002, 156. '8 Gürcüy-Damm 1988, 98. és 3. j. ™ Bòna 1993, 259. «H MR T 10, 577. »' Lásd ehhez: Böhme 1994, 98-103. 82 Schulze-Dörrlamm 2002, 105. 83 Fettich 1953, 49. 84 Werner 1980, 4-5. 85 Mészáros 1970. 86 Bòna 1993, 18, 242. 87 Werner 1980, 6; Schmidt 1964, 200.
