Folia archeologica 51.

Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)

124 PROHÂSZKA L'ÉTER ásatást „kielégítő" eredménnyel.

3

1 Ezt a lelőhelyet a régi tót temetőnél lévő szélmalom melletti vályogvetőgödröknél feltételezték, azonban nem kizárt, hogy a magyarvégi részen feküdt. Ennek tisztázását azonban a pontos adatok hiányában nem tudjuk elvégezni. A másik aranylelet - amely csontváz mellől került elő - pontos lelőhelyéről nem szól a levél, azonban itt siet segítségünkre Pulszky 1885-ben megjelent tanulmánya, amelynek adatát Hampel is átvette. Pulszky szerint „az egyik a helység felső, a másik- az alsó végéről"

3

2 származik, amely alapján a Magyarvéggel átellenben, a város északi részén kell keresnünk a sír lelőhelyét. Erről a részről számos lelőhelyet említ a Régészeti Topográfia békési kötete, köztük a Tücsökhalmot is, mellyel kapcsolatban már korábban felvetődött annak a lehetősége, hogy az akkor még egyetlennek tartott lelet ott került elő.

3

3 A város északkeleti szélén, a körgát sarkánál emelkedik az a halom, amelyet egy észak-dél irányú dombhát északi csúcsára építettek.

3

4 Itt kezdett kutatást Bálás Ádám 1901-ben, amely során 3-4 méter mélységben a halom délkeleti részében két népvándorlás kori sírt tárt fel. Mindkettő fejjel nyugatnak feküdt, azonban míg az egyik nyakán egy ezüstcsat volt, melyből a díszkő kiesett,

3

5 addig a másik mellékletek nélkül találtatott.

36 Sajnos a csat elveszett és a leírás alapján nem lehet pontosan besorolni. További lelőhelyként merülhet fel fekvésénél fogva az ún. régi tót temető, amely 1 km-re fekszik a Tücsökhalomtól, és ahonnan különféle gepida és avar leletek ismertek.

37 A mezőberényi leletek sírokhoz történő kapcsolásánál több elképzelés merült fel. Pulszky 1885-ben megjelent tanulmányában a fibulát, a csipeszt és a fülbevalókat női sírból, míg a többi tárgyat egy férfiéból származtatja.

3

8 Kiss Attila a leleteket kronológiai szintek alapján próbálta szétválasztani, és így egy 5. századi sírt vélt azonosítani, amelyben a cikáda, az arany karperec, a bronz csipesz, valamint az arany cipőcsatpár voltak, illetve egy 6-7. századra datált férfi sírt arany fülbevaló párral, arany övveretekkel és a díszített lemezekkel.

3

9 Tóth Ágnes már idézett véleménye szerint a női sírból a fülbevaló pár és a bronz csipesz, míg egy kisgyermekéből pedig a többi aranytárgy származott.

4

0 Á sírok mellékleteinek azonosításában a leletek leltározásának sorrendje, a Piltz-levél és Pulszky 1885-ös tanulmánya lehet a segítségünkre, amelyben a következőket írta: ,A női sírban nem fordult elő egyéb tárgy, mint két fülbevaló, egy fibula aranyból s egy eltörött bronzcsiptető a szőr eltávolítására, a mint az ide mellékelt rajzban látható,"

4

1 Itt a társulati előadásával ellentétben már nem esik szó az agyag csuporról, mely éppen Piltz levelének a tekintetében érthető meg, aki csupán egy edényfedelet küldött a múzeumnak, mivel a fülbevalók mellett talált edényt nem tudta megmenteni. Ez az edényfedél azonban nem került leltározásra, így nem azonosítható. Hogy Pulszky miért nem említette meg a sírban talált, de összetört edényt, magának a szerzőnek a munkamódszerével magyarázható. Sajnos többször, amint az más népvándorláskori leletek esetében megfigyelhető, a hivatali ira" MRT 10, 603. Pulszky 1885, 100. Kürti 1973, 54; Kiss 1991, 125; MRT 10, 575-578. 34 MRT IO, 575. :t

r' Bálás 1902, 46; MRT 10, 577, ahol Bálás közlését szó szerint idézik. M Kürti 1973, 53. " MRT 10, 602. A gepida leletekhez 1. Csallány 1961, 108 és Taf. CCI/3-4. Pulszky 1885, 101-102. •'••> Kiss 1991, 128. « Tóth 1993, 30-31. 1

1 Pulszky 1885, 100. Pulszky ezen adatára Fettich is utal, azonban elveti annak lehetőségét, hogy két sírból'kerültek a leletek elő, 1. Fettich 1953, 47.