Folia archeologica 51.

Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)

122 PROHÁSZKA PÉTER A következő irat négy nappal később már a tárgyak 300 forintért történt megváltásáról szól: A fönnevezett leletet a n. múzeum számára 300 frton megvettük. 1884 május 20. Dr. (a név kivágva) érem. és régiségosztályi őr Sokkal nagyobb a jelentősége a mezőberényi leletek lelőhelyének azonosításánál, és a sír/sírok kérdése szempontjából Piltz Ádám 1884. május 23-án kelt levelének: Tekintetes Nemzeti Muzeum igazgatóságának Budapesten

2

6 Mező-Berény 1884. 23/5. Idecsatoltam van szerencsém azon agyag edény fedelét elküldeni mely az általam a nemzeti muzeumnak eladott arany fülgők mellett találtatott. Az edényt magát legnagyobb sajnálatomra már nem menthettem meg. Maradok kivédő tisztelettel Piltz Adárn Piltz sorai után a levél közepétől indulva a következő kézzel írt szöveg olvasható: A mezőberényi aranylelet egy csontváz mellett találtatott, edény mellett, melyben hamu volt. a lelet másik része a magyar végesi szél malom mellett találtatott a válogvetőgödrökben Ezen levél alapján nyilvánvaló, hogy 1884 tavaszán két lelet/sír került elő Mezőberényben, és ha ezzel összevetjük a tárgyak beérkezési sorrendjét, a leltárkönyvi bejegyzéseket és Pulszky 1885-ben megjelent tanulmányát, akkor lehetőségünk van az egyes sírokhoz tartozó leletek elkülönítésére is. A Piltz-levél tekintetében figyelemre méltó, hogy a leltárkönyvben a tőle vásárolt agyagedénynél olvasható bejegyzés, illetve Pulszky 1884 novemberében elhangzott előadásáról szóló tudósítás

2

7 szerint az edényben voltak az aranyak. Pedig a leltározás után pár nappal később kelt Piltz-levélben két sírról lehet olvasni. Ezek alapján bizonyos, nem tőle, hanem minden bizonnyal a Régiségtár munkatársától származhat az edényben talált kincsre vonatkozó bejegyzés.

2

8 Az egyik sír lelőhelyét Piltz levele pontosan megadja: „...a lelet másik része a magyar végesi szél malom mellett találtatott a válogvetőgödrökben." A magyar végesi részt a helynévmutatók és a harmadik katonai felmérés segítségével a község déli részén elterülő Magyarvéggel (Magyarvíggel) azonosíthatjuk.

2

9 Az 1880-as években Mezőberényben négy szélmalom volt,

3

0 amelyek közül kettő a Magyarvégen működött. A katonai felmérés térképén az egyik mellett csakugyan földkitermelésre utaló jelölés látható. A régészeti szakirodalomban szó esik a „szélmalom melletti vályogvető gödrök" lelőhelyen előkerült mezőberényi leletekről, ahol 1881-ben a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat végzett 26 MNM Történeti Adattár 121/1884. 27 Pulszky 1885. 2

8 Vö. MRT 10. 577, ahol a leletkörülmények forrásaként Piltz Ádám van megadva. 29 Molnár 1973, 166-167. s» MR !' 10. 603.